Az ország hatvannyolc pontján 1284 kerékpárt számoltak össze a Budapesti Kerékpárosklub önkéntesei az aktuális lámpaszámolás keretében. Az ORFK-OBB támogatásával megtartott akció résztvevői arra voltak kíváncsiak, hogy a kerékpárosok még mindig világítás nélkül közlekednek-e az évszakhoz, időjáráshoz kötött rossz látási viszonyok ellenére is. Érdekes dolgot figyeltek meg: a kivilágítottság mértéke az adott település méretével egyenes arányban nő. A 100 ezer lakosnál nagyobb városokban is 76 százalék bringázott az előírások szerinti világítással. Ilyen jó még nem volt a tökéletes kivilágítottság aránya – közölte a Kerékpárosklub.

Az orzágos kerékpáros lámpaszámlálás eredménye 2017-ben (fotó: Magyar Kerékpárosklub)

2011-ben indult a közösségi lámpaszámlálás a Critical Mass szervezésében, azóta ezt minden tavasszal és ősszel megtartják önkéntesek segítségével az országban. Adott helyeken március végén és november közepén egyszerre számolják meg a húsz perc alatt elhaladó bringásokat, használnak-e lámpát. Összesítik a számokat, majd a települések mérete és a kivilágítás jellemzője szerint csoportosítják. A tájékoztatás szerint az adatok ugyan nem reprezentatívak, de így is hiánypótlóak, hiszen az előítélet még ma is él, miszerint a bringások konzekvensen kimerészkednek a sötétben, ködben, rossz látási viszonyok között lámpa nélkül az országutakra. (Személyes tapasztalat, a kicsi, főleg az észak-keleti és dél-nyugati falvakban elvétve találunk kivilágított kerékpárost.)

Azt tudnunk kell, hogy a lámpa a KRESZ által előírt kötelező tartozékok része. Egy első lámpa, amely fehér vagy kadmiumsárga folyamatos vagy villogó fényt biztosít és sötétben, tiszta időben legalább 150 méterről látszik. Megengedett a ruházaton is. Egy hátsó lámpa, amely piros, folyamatos vagy villogó fényt biztosít és sötétben, tiszta időben legalább 150 méterről észlelhető. A korábbi szabályozással ellentétben végre lehetnek levehető lámpák is. Sisakra, kosárra, hátizsákra is szerelhetjük azokat. Viszont akkor is vigyük magunkkal a világítást, ha fényes nappal legurulunk a kisboltba, mert a rend őrei napszaktól függetlenül megkövetelik a lámpákat.

Egyértelműen javul a tendencia 2013 óta (grafikon: Magyar Kerékpároslub)

Az országos kivilágítottság 77,5 százalékos aránya rekord az eddigi mérésekhez képest. Az adatok 2015 és 2016 fordulójában romlottak, a szervezet szerint akkor korábbiaknál több vidéki mérést végeztek, és az ottani arányok rontották az országos átlagot. Megfigyelhető ugyanis, hogy a települések méretének növekedésével a lámpahasználatban is jobb számokat kapunk. A budapesti 84,5 százalékos, és a 100 ezer lakosnál nagyobb városok 76,6 százalékos tökéletes kivilágítási aránya is az eddigi legjobb adat településtípusok szerint – jelzi a cikk. A kis falvakban, ahol a kerékpározás lényegében a gyaloglással egyenértékű, állandósult ez a szokás, és aligha változik.

Az országban megszámolt 1284 kerékpár 77,5 százaléka (995 bicikli) elől és hátul is ki volt világítva, csupán 9,7 százalékuk (125 kerékpár) nem rendelkezett semmilyen lámpával, 7,3 százaléknak csak első és 5,5 százaléknak csak hátsó lámpája világított. A Budapest huszonnyolc pontján megszámolt hatszázhuszonegy bringa 84,5 százaléka (525 kerékpár) rendelkezett az előírt világítással, és csak 5,5 százalék (harmincnégy kerékpár) volt teljesen sötét. Budapesten 5.2% gurult csak hátsó, és 4.8% csak első lámpával a november 15-én este 7 utáni 20 percben. 100000 lakosnál kisebb településeken idén ősszel romlást tapasztaltunk, de a kevés adat miatt ez nem befolyásolta az országos arányt - mutat rá a közlemény.

És akkor lássuk az országos összesítést.

Országos összesítés 2011-2017 között. (illsztráció: Magyar Kerékpárosklub).

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!