Kína: az első sikeres űrdokkolás
Kína első alkalommal hajtott végre dokkolási manővert az űrben: az ember nélküli Sencsou-8 (Shenzhou-8) űrhajó 343 kilométer magasságban összekapcsolódott a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodullal.
Az eseményt Pekingben újabb nagy lépésként értékelik Kína űrprogramjában, amelynek a mostani szakaszban az a célja, hogy 2020-ig űrállomást építsenek.
A sikeres manővert a kínai központi televízió élőben közvetítette, az irányító központból a legfelső politikai vezetés – a G20 franciaországi csúcstalálkozóján részt vevő Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök kivételével – figyelemmel követte. Hu üzenetben gratulált a sikerhez.
Az első kínai űrbeli dokkolást kommentáló hírekben kiemelik, hogy Kína – az Egyesült Államok és Oroszország után – a világ harmadik országa, amely elsajátította ezt a technikát. A kelet-ázsiai ország immár rendelkezik azzal a tudással és felszereltséggel, amely szükséges egy űrállomás megépítéséhez, s ezzel megnyílik az út Kína előtt, hogy kiterjessze űrkutatási tevékenységét – állapítják meg a szakemberek.
A Hszinhua hírügynökség jegyzete szerint ha a közeli jövőben nem is várható komoly gazdasági haszon az „emberes” űrprogramból, a tudomány és technológia terén elérhető eredmény, érték nem lebecsülendő. Az ország azt szeretné, ha saját űrállomása a 2020-ban „nyugállományba vonuló” Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyére léphetne és teret biztosítana a nemzetközi űrkutatásnak.
A korábban közölt terveknek megfelelően a Sencsou-8 és a Tienkung-1 tizenkét napig együtt kering, majd egy újabb dokkolási kísérletet hajtanak végre. A program részeként 2012-ben két újabb űrhajó, a Tienkung-9 és -10 indul hasonló küldetéssel a világűrbe. Egyikük már biztosan legénységet is visz magával. Az űrhajósok – köztük két nő – kiképzése folyamatban van.
