A negyvenes évek a közhelyes történelmi szemléletben a háború, a hadigazdálkodás éveiként szerepelnek. Ám a második világháború kitörése után még jó néhány évig komoly közlekedésfejlesztés is zajlott, elég csak az erdélyi Szeretfalva–Déda vasútvonal megépítését, a jobb oldali közlekedés bevezetését, a budapesti vasútvonalak töltésre emelését, több, a mai napig jelentős fővárosi közlekedési csomópont kialakítását említeni.

Nyüzsgő forgalom a Gomba körül az ötvenes évek elején<br>A képre kattintva galéria nyílik<br>(forrás: Fortepan)

Az eredetileg névtelen közterületen 1942-ben adták át a budafoki, nagytétényi, törökbálinti helyiérdekű közös végállomását, a népszerű Gombát. Az épületben az áramátalakítón kívül jegy- és bérletpénztár is helyet kapott, a kör alakú építmény közepén díszkutat helyeztek el. Egészen a kétezres évek elejéig – a karbantartás elmulasztása miatti lassú lepusztuláson kívül – semmi sem változott, leszámítva, hogy 1963-tól a zöld HÉV-ek helyét a sárga villamosok vették át a Gomba körüli hurokvágányon.

A pusztulás utolsó fázisa 2008-ban, még megvannak a neonbetűk, nincs kordon az épület körül<br>(a szerző felvételei)

A változást kimondó varázsszó – mint a főváros oly sok helyén – a metróépítés volt. A Móricz Zsigmond körtér átalakításának 2002-ben láttak neki, az utolsó (41-es) villamos június 21-én fordult a hurokvágányon. A Gombához nem nyúltak, de megszüntették a fordulóvágányokat, helyükre (esőben, hóban balesetveszélyesen csúszós) díszburkolat, és a népnyelven csak „dínótojásnak” becézett, fűthető kőgolyóbisok kerültek. Az épület hasznosítására több terv is született, majd süllyedt el, az átépítést végül 2013 elején kezdték el. Az átadás 2014. május 13-án történt meg, a három körcikkre bontott, felújított épületen. Körülötte szabad a járás, a belső terek hasznosítása még hátra van.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!