Ismét veszélyhelyzetet okozott egy öngyulladó kütyü egy repülőgép utasterében: ezalkalommal a Qantas egyik A380-asának egyik business utasa mulasztotta el a légiutaskísérő segítségét kérni, amikor a mobilját beejtette az ülése alá, és amikor az ülést egyenesbe akarta állítani, a telefon beszorult és nem sokkal később a személyzet már a füstölgő berendezést kellett, hogy ártalmatlanná tegye, két órával a Melbourne-i leszállás előtt.

A légitársaság biztonsági videójában hangsúlyosan szerepel, hogy ha egy utas leejti valamelyik elektronikus berendezését, azonnal hívja a légiutaskísérőket, hogy egy esetleg beszorult, deformálódott eszköz ne okozzon bajt. Ugyanakkor a lítium-ionos akkumulátorok, mint erről többször beszámoltunk, minden beszorulás és deformálódás nélkül is hajlamosak az öngyulladásra. Ha a berendezés energia-forrásának egyik cellája túlmelegszik, áthevítheti a szomszédos cellákat is, így keletkezhet füstölés vagy akár a berendezés leégése.

Tűz a fejfeletti rekeszben (fotó: Aviation Week)

A mostani esetben a mobil kijelzőjének nem megfelelő javítása tette a telefont méginkább „éghetővé”, állapítja meg az ausztrál hatóság, emlékeztetve arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy meghatározott telefon-típus összes példányát ki kellett tiltani a légiközlekedésből. Vagyis nemcsak a leejtett telefonok okozhatnak bajt, de ez a leggyakoribb ok, amiért az utastérben egy kütyü túlhevül. Az ausztrál polgári légügyi hatóság becslései szerint egyébként az utasok átlag három-négy elektronikus berendezést visznek magukkal a fedélzetre, sőt, egyet-kettőt pluszban a feladott poggyászban is.

Az Aviation Week most idézett statisztikája szerint a füstölgő-égő mobilok és más eszközök átlag nyolcnaponta okoznak veszélyhelyzetet utasszállítók fedélzetén, illetve olykor már a beszállás előtt a terminálokon. Telefonok, laptopok, töltő berendezések, elektronikus cigaretták, akkus fejhallgatók és még fűthető zoknik is szerepelnek a listán. Az ausztráloknál 2011-ben volt az első öngyulladás, a globális számok is eléggé riasztóak, 2015-ben 16, 2016-ban 31 esetet regisztráltak, tavaly már 46-ot, idén csak áprilisig 16-ot.

Okostelefon az akkumulátor túlhevülése után <br>(Baker Aviation)

Tudjuk, hogy a lítium-ionos akkumulátorok kis méretük és megtermelt nagy energiájuk, hosszú lemerülési idejük révén egyedülállóan fontos részei lettek mindennapjainknak, ugyanakkor repülőgépek  pusztulásának is okai voltak már, igaz, ezek mindegyik esetben teherszállítók voltak, azok rakterében az egymás mellé csomagolt akkumulátorok vagy berendezések öngyulladása vezetett a katasztrófához. Egy UPS 747-es 2010-ben Dubai közelében zuhant le, egy Air Asiana Jumbo  2011-ben Dél-Korea és Kína között repülve kigyulladt és a tengerbe esett. A katasztrófák nyomán megváltoztak az előírások, az akkumulátorok veszélyes szállítmánynak minősülnek, speciális csomagolási szabályokkal, illetve, ami még fontosabb változás, az ilyen típusú rakományt kitiltották az utasszállítók csomagteréből.

A titkosszolgálati információk alapján elrendelt, és a muzulmán országokból érkező gépekre érvényes úgynevezett laptop-tilalom komoly nemzetközi bonyodalmakat okozott. Ennek a rendelkezésnek azonban épp az volt a hátulütője, hogy a berendezéseket a kabinokból tiltotta ki, miközben az európai légügyi hatóság és az FAA vizsgálatai is egyértelművé tették, hogy az öngyulladás feladott poggyászban éppúgy bekövetkezhet, és azóta sok esetben be is bizonyosodott, hogy a raktérben lévő tűz megfékezése sokkal nehezebb feladat, mint ha az utaskabinban tud a repülőszemélyzet valamit kezdeni egy égő telefonnal vagy számítógéppel.

Az ülés mögé vagy alá szoruló kütyü a leggyakoribb veszélyforrás

Vagyis marad az utastér, és az a kockázat, amit az utasok olykor felelőtlen magatartása illetve az akkumulátorok olykor megjósolhatatlan viselkedése jelent. No meg a biztonság, hogy a légitársaságok alaposan felkészítik az ilyen esetekre a légiutas-kísérőket és a pilótákat. Az FAA javaslata az utasoknak például az, hogy semmiképp se tegyenek feladott csomagba tartalék akkumulátorokat. A FlightSafety International külön kurzusokat tart a személyzetek számára, azt tanácsolva, hogy noha az FAA azt írja elő, hogy a melegedő-füstölgő kütyüt senki ne érintse meg, míg le nem hűl, a repülésbiztonsági szervezet szerint igenis meg kell ragadni, és beletenni valamibe, ami izolálja és lehűti a túlmelegedett berendezést: e célra alkalmazható jól záródó, tűzbiztos tasak vagy zsák, de érdemes a veszélyessé vált eszközt hőálló kesztyűvel alkoholmentes italok tartályába dobni (víz, üdítők, szóda, stb.), és ott is hagyni földetérésig.  A már füstölő vagy lángoló berendezés oltására vizet vagy halont kell használni, de utóbbi csak a tüzet oltja, de nem hűti a berendezést.

Érdekes új veszélyforrásra hívja fel a figyelmet az Aviation Week összeállítása: egyre elterjedtebbek az úgynevezett „okostáskák”, vagy hátizsák-félék, amelyek egyrészt saját maguk tartalmaznak mobiltöltőket, vagyis tartalék-akkumulátorokat, amelyek öngyulladhatnak, másrészt viszont rendkívüli biztonságot nyújtanak a lopások ellen. Mármost elég komoly a kockázata annak, ha egy ilyen táskában a beépített akkumulátor kezd hevülni, miközben a táskát kinyitni csak ujjlenyomat-azonosítással vagy mobil-applikáció használatával lehet, ami kissé bonyolulttá teszi a beavatkozást, nem beszélve annak veszélyéről, ha egy ilyen, beépített akkumulátorokkal működő táskát feladják.

Okostáska beépített töltővel, vagyis egy lítium-ionos akkumulátorral

Egyes légitársaságok a biztonsági kockázatra hivatkozva letiltották az ilyen cókmókokat a gépeikről - aki már látott csomagokat berakodni a repterek többségében nem túl kiméletes módon a poggyásztérbe, tisztában lehet azzal, mennyire sérülhet és ezzel válhat tűzveszélyessé a beépített energiaforrás. Az elmúlt hónapokban két okostáska-gyártó is felhagyott a működésével, és emiatt kifejezetten a termékeiket tiltó légitársaságokat okolják.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!