Miért kötjük a kötélpályákat kizárólag a hegyek világához? Hiszen akár a városokban is lehetne használni, munkába járásra. És tényleg: ilyen projektekről egyre gyakrabban hallani, mint a földi közösségi közlekedés ésszerű kiegészítőiről. Egyre több német városban merül fel, hogy a kötélpályák technikai kiforrottságuknak megfelelő szerepet kapjanak a városi közlekedésben.

– A kötélpályák megértek a tömegesebb használatra – mondja Maika Puhe kutatónő, a karlsruhei Technológiai és Rendszerelemzési Intézetből (ITAS). – Mindenki ismeri, mindenki tisztában van a használatukkal, alkalmas eszközök a városi környezetben is.

A kutatónő együttműködve a Közlekedéstudományi Intézettel egy kutatást irányít, „Városi kötélpályák a gyakorlatban″ címmel. Úgy véli, az efféle projektek elfogadottsága egyre növekszik. A város- és közlekedéstervezők néhány éve egyre több olyan javaslatot tesznek le az asztalra, amely a kötélpályák városi közösségi közlekedésben történő alkalmazását érinti.

Sokszoros előnye van ezeknek a megoldásoknak, amelyek a kipufogóbűzben élő városoknak fellélegzést hozhatnának. A kötélpályák az akadályok felett egyszerűen átlebeghetnek, nagy szintkülönbségeket problémamentesen hidalhatnak át. Ezekben a kritikus helyzetekben hatékonyan járulhatnak hozzá a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A torlódás, a kapacitáshiány ezeknél az eszközöknél ismeretlen fogalom. Viszonylag alacsony költségekkel létesíthetők, és az igények változása esetén könnyedén vissza is bonthatók.

Németországban az elmúlt években már számos helyen merült fel kötélpálya létesítésének gondolata, konkrétan azonban nem épült semmi, és a városi közlekedési cégek is elzárkóztak az ötletektől. Legtovább Konstanzban, a Bodeni-tó mellett jutott a szándék, a városban hosszú ideje vita tárgya egy kötélpálya, amely a közlekedési gondok legnagyobb részét egymaga megoldaná, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül. Ulmban, Trierben, Hamburgban szintén felmerült a lehetőség, de később elálltak a tervektől. Wuppertalban, ahol a pályájukon függő közlekedési eszközöknek erős hagyománya van, szintén vitatkoznak egy kötélpálya létesítéséről. Az ITAS-tanulmány Aachentől Wolfsburgig tucatnyi, a rostán átesett kötélpályaprojektet sorol fel.

A Rajnát áthidaló kötélpályából nyíló kölni panoráma (forrás: koelner-seilbahn.de)

Ezekkel ellentétben – igaz, hogy csak március és november között – erős ismertségnek örvend a Rajna felett átívelő kölni kötélpálya. A 2011-ben a Bundesartenschau-kiállítás alkalmából Koblenzben elindított kötélpálya is hatékonyan hozzájárult a rendszer ismertségének növekedéséhez. Ez a pálya az óvárost köti össze az Ehrenbreitstein-erődítménnyel. A város lakónak annyira a szívéhez nőtt a létesítmény, hogy legszívesebben megtartanák, azonban mindezt bizonytalanná teszi, hogy az a folyószakasz, amely felett a gondola átlebeg, világörökségi terület.

A koblenzi kötélpálya két legyet üt egy csapásra: folyami átkelést teremt és magasságot küzd le (forrás: staedte-fotos.de)

Stuttgart is mérlegel. Mióta a műemlékvédelem alatt és üresen álló egykori IBM-központnak új tulajdonosa van, aki kétezer lakást szeretne ott létesíteni, koncepcionális tervezés alatt áll egy pálya, amely a vaihingeni S-Bahn-megállóval kötné össze a területet. A beruházó, Matthias Düsterdick optimista, viszont Arna Seybothnak a városfejlesztési irodáról vannak ellenérvei is. Azzal természetesen ő is egyetért, hogy Stuttgart új látványossággal gazdagodna, de a gazdaságosságát kérdésesnek tartja, amikor ezt a közlekedési igényt egy csuklós busszal is ki lehet elégíteni. A hivatalnok a nyomvonal által érintett telkek tulajdonosainak panaszáradata miatt is aggódik.

Berlinben a nemzetközi kertészeti kiállításra épített kötélpálya tavaly szeptemberben debütált, a városnak a létesítése mindenesetre ingyenes volt. A költségeket a dél-tiroli Leitner Ropeways nevű cég állta, amely a kötélpályák piacán a legnagyobbak közé tartozik. A kelet-berlini Marzahnban ez év áprilisától üzemelő pálya világvárosi környezetben az első, működtetésének hosszútávú esélyeiről még nem lehet többet tudni.

Kötélpálya Berlin-Marzahnban. Egyelőre még csak a technikusok utaznak vele (forrás: tagesspiegel.de)

Kevesen tudják, hogy Budapesten is volt szó egy városi kötélpálya létesítéséről. Az Ügető helyén megnyílt bevásárlóközpont befektetői későn eszméltek, hogy rossz a hely közösségi közlekedési ellátottsága, ezt egy, a Baross térről induló kötélpályával szerették volna javítani. El is indult egy városrendezési hatástanulmány készítése, amely arra a következtetésre jutott, hogy a Keleti pályaudvar túloldaláról, a Thököly út térségéből induló, a vágányok felett átívelő gyalogoshíd minden kötélpályánál jobb kapcsolatot biztosítana a létesítménynek. Mivel azonban a beruházó – ki tudja, miért – mindenképpen kötélpályában gondolkodott, a szándék szerencsére elhalt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!