A TED-en megjelent hirdetmény szerint a dél-balatoni vasútállomások felvételi épületeinek rekonstrukciójára és környezetének rendezésére készül a beruházó NIF Zrt. Az első körben eredménytelenül zárult tervezői közbeszerzés tizenhárom település állomásépületére vonatkozik, Aligától Fenyvesig.

A tájékoztató szövegéből kiderül, hogy az érintett felvételi épületeken eltérő mértékű és természetű építészeti beavatkozások szükségesek. A skála a bontást követően új épület építésétől a homlokzatfelújításig terjedhet. Több esetben a meglévő épületen belül, a helyiségcsoportok átrendezésével illeszthető az épület a jelenlegi igényekhez. Az épületek energiahatékonyságának növelése és az akadálymentesítés már említésre sem méltó, alapkövetelmény.

A tervezői közbeszerzés majdani nyertesének el kell készítenie többek közt az állapotfelmérést, az engedélyezési terveket és a kivitelezői tenderdokumentációt. Érdemes az érintett állomásokat sorra venni és megvizsgálni, körülbelül mire számíthatunk majd, mi lenne jó és min szomorodnánk el. Vizsgálódásunk során jellemzően a vasútállomasok.hu kiváló képanyagára támaszkodtunk.

Balatonaligán a Déli vasút típusépülete található, gyakorlatilag a balatonszentgyörgyi típus, de a kisebb jelentőségű állomásnak megfelelően elfelezve. Az épület tömege hűen őrzi az egykori állapotokat, a nyílászárókat azonban már más arányúakra cserélték és a földszintes szárny tetőzetének ostoba, túlméretezett kutyaólablakai is idegenek az arculattól. Az épület inkább kelti most egy nyolcvanas évekbeli, historizálni rosszul akaró új épület benyomását, mintsem, hogy az eredetire emlékeztetne. A tömeg adott, a nyílászárók helyei adottak, kismértékű beavatkozás árán az eredeti tetőforma és homlokzat helyreállítható. Érdemes!

Szabadi-Sóstón modern, simavonalú, mondhatni jelentéktelen épület áll, amiben döntően az üzemi funkciók dominálnak. A nagy átlagtól a tagolt tömegformálás és a vörös bazaltburkolat különbözteti meg. Alaposan felújítva, rendszereiben korszerűsítve maradhat, mint arányos, minőségi módon formált, takarékos kisállomási épületeink jó modern példája.

Szabadifürdő szintén ízes kialakítású épület, még a Déli vasúti korszakból, nagyjából megőrizte eredeti tömegét és részleteit, csupán a – feltehetően harmincas évekbeli – bővítéskor kapott egy nyitott váróként működő oldalszárnyat, mely tovább javította megjelenését (értsd: azóta lehet megkülönböztetni egy bakterháztól). Azóta néhány ajtót-ablakot cseréltek rajta, az egyenes záródású nyílásszemöldökök jól rekonstruálhatóan ismét ívessé válhatnak egy hozzáértő felújítás során. Itt nem várható nagy változás, csupán a részleteket érintő, műemléki igényű felújítás és egy tipikusan jó hangulatú balatoni kisállomást fogunk ajándékba kapni.

Balatonszéplak-felső épületét a felismertehetlenségig átalakították, olyannyira, hogy akár bontás is várhatna rá. A visszaalakítás valamiféle Déli-vasúti arculatra hajazóan legalább akkora munka lenne, mint egy kicsi, de korszerűen funkcionális épület megépítése. Ha ide kell egyáltalán épület...

Zamárdiban semmi akadálya sincsen, hogy az épületet egykor pompássá tevő homlokzati oromzat visszaépüljön és ezzel megint szinte nagyállomási hangulatot kapjon a hely, sőt, a település is új hangsúlyhoz jusson. Az épület egyéb részletei megvannak, helyükön vannak, ha Tapolcán épülhetett új oromfal, akkor Zamárdiban is sikerülni fog. Drukkolunk, hogy a pompás árkádsor mögött valóban minőségi terek jöjjenek létre, minőségi kiszolgálással.

Szántód-Köröshegy az egyik legfájóbb hely a déli parton. A „semmiextra”, de egyébként arányos és kedves felvételi épületet lebontották, a helyette a hatvanas évek végén emelt épület mára szerkezetileg és építészetileg tökéletesen elavult felfogást testesít meg. Hozzá lehet nyúlni, lehet rajta itt-ott csiszolni, de a helyzet az, hogy a vonal egyik legjelentősebb állomása teljesen új, építészetileg kiugró minőséget képviselő épületet érdemelne meg. Mivel az eredeti épületből semmi nem maradt, el kell vetnünk annak a lehetőségét is, hogy az bármilyen formában visszaépüljön, mint színtiszta hamisítvány. Itt szabad tehát az építészeti pálya!

Vigasztalan arculat Szántódon (fotó: vasutallomasok.hu)

Balatonföldvár pompás kisállomás, jellemzően eredeti állapotában. Némi suvickolásnak csak az lehet a célja, hogy még jobban csillogjon. A belsőt természetesen úgy kell felújítani, hogy méltó kiegészítője legyen a külsőnek... Megjegyezendő, hogy ezek a neobarokk állomásépületek (Bélateleppel együtt) már eleve kilógnak a Déli vasúti épületek sorából, teljesen más, a vasúti funkcionalitástól elütő építészeti formanyelvet beszélnek, ezért az egységes arculatra való törekvés a déli parton eleve lehetetlen.

Balatonszárszó ismét tipikus kisállomás, eredeti hangulattal, Szabadifürdőhöz hasonlóan a nyílászárókat kell némi ellenőrzésnek és módosításnak alávetni, és kis befektetés árán visszahozható a fakuló déli parti életérzés. Az persze már meggondolandó, hogy a vágányoktól szándékosan távol megépült utasváró-galéria mennyire működik funkcionálisan mondjuk szakadó esőben, és milyen esetleges (de feltétlenül kortárs megjelenésű) bővítéssel lehet segíteni a megálló e problémáján.

Balatonszemesnél eszünkbe sem jut, hogy irigyeljük a tervezőt. Az adottság olyan, amiből kompromisszumokkal nem lehet kihozni semmi jót, csak a kompromisszummentes változat működik: a hatvanas-hetvenes évekbeli lepény bontása, az eredeti épület szükség szerinti bővítése. A két egymás mellett álló épület a magyar vasúti építészet szégyene, érthetetlen az az érzéketlenség, amellyel az újabb épület tervezője a régi épülettől harminc centire eljárt annakidején. Egy megfelelő építészeti minőséggel előadott, a vonatokig elérő előtető azért jó szolgálatot tenne az épület előtt...

Új és régi érzékeny találkozása Szemesen (fotó: vasutallomasok.hu)

Balatonlelle felvételi épületét többször átépítették, az eredeti földszintes, a vágányok felé egy oldalsó oromfallal forduló épülethez valamikor a harmincas években egy fedett várakozóteraszt toldottak, és az oromfal háromszögű záródását építették át lépcsősre. Az eredmény tetszetős lett, a nyolcvanas évek végefelé aztán az oromfal helyébe egy gyökértelen, bonyolult formájú tetőzet került, ezzel az épületet legfőbb ékétől fosztották meg úgy, hogy a beavatkozás semmivel sem indokolható. A jelenlegi felújításnál a harmincas évekbeli állapot visszahozását autentikus célként lehetne megfogalmazni, az funkcionálisan és esztétikailag túlszárnyalhatatlan.

Balatonboglár szintén az egyik fájó veszteség a déli parton, az eredeti, balatonszentgyörgyihez hasonló felvételi épületet először átépítették a húszas-harmincas években, majd a modern kor eltörölte, hogy egy karakter nélküli, minden finomságot nélkülöző, mára formailag és funkcionálisan elavult épülettel helyettesítse. Nem fáj a szívünk, ha bontás lesz a sorsa, bármi is épül helyette, ennél csak jobb lehet.

Boglár harmadik, egyúttal legértéktelenebb állomásépülete. Vajon megfordul-e a trend egy új épülettel? (fotó: vasutallomasok.hu)

Bélatelepen az 1928-ban épült állomásépület sértetlenül vészelte át az elmúlt kilencven évet, a felújítás célja az időközben eltűnt apróságok pótlása, az elöregedő anyagok cseréje és a belső tér külsőhöz méltó felpolírozása lehet. Az épület olyannyira kincsesláda, hogy a legapróbb változtatást is fájó szívvel vennénk tudomásul.

Balatonfenyvesen is eltűnt a régi épület, hogy egy sematikus, karakter és építészeti minőség nélküli újnak adja át a helyét, úgy negyven–ötven évvel ezelőtt. Arra lehet tippelni, hogy mivel az eredeti épület rekonstrukciója légből kapott lenne, a jelenlegi megtartása pedig nem lehet opció, új épület fog épülni. A vonal mentén korábban épült állomások (Tárnok, Kápolnásnyék) bizonyítják, hogy létezik időtálló, minőségi modern közlekedésépítészet, remélhető, hogy valami hasonló Fenyvesnek is kijár.

Tipikusan túlszínezett képeslap, gyönyőrű épülettel: mindkettő a múlté (fotó: vasutallomasok.hu)

Örülünk, hogy Fonyód kimaradt a sorból, mint a déli part építészetileg egyik legkevésbé értékelhető, ugyanakkor egyik legnagyobb beépített anyagi értékű épülete. Kíváncsian várjuk, ki, hol és mikor meri bevállalni ennek az állomásnak az apgrédelését. És ha most összegezni kell, akkor az úgynevezett egységes arculat borítékolhatóan háromféle megjelenést fog hordozni: egykori Déli vasúti stílus felmelegítése, pompás neobarokk pszeudokastélyok és kortárs épületek – feltéve, hogy a kortárs dolgok egy kézből származnak majd!

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!