Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, Ukrajna felett 2014 júliusában lelőtt Malaysia 777-es tragédiájával kapcsolatban nem sok új elem került elő a most nyilvánosságra hozott jelentésben, viszont a korábbi gyanús mozzanatok a jelek szerint már félig-meddig bizonyítottá váltak.

A nemzetközi vizsgálati anyag most már határozottan kimondja, az utasszállítógépet elpusztító rakéta egy 9M38 sorozatú BUK volt, amit Oroszország területéről hoztak át, az orosz szakadárok által birtokolt területről indították és aztán a kilövőállást orosz területre szállították vissza. Mindennek végrehajtásában mintegy száz személy tevékenykedett, de a vizsgálat továbbra sem jelöli meg pontosan azokat, akik a tűzparancsot kiadták illetve a parancsot végrehajtották.

Két év alatt 200 vizsgáló – mondhatjuk nyomozónak, hiszen nem repülésbiztonsági, hanem bűnügyi vizsgálat eredményeit hozták most nyilvánosságra – félmillió(!) fotót és videót nézett át, kétszáz tanút kérdezett ki, és 150 ezer(!) rögzített telefonbeszélgetést hallgatott meg, utóbbiak közül az egyik figyelemre méltó kommunikáció két oroszul beszélő katonai parancsnok között zajlott, egyikük azt kérdezte, kaphat-e egy BUK-ot, mert a csapatait erős légitámadások érték, és nem biztos, hogy tartani tudják az állásaikat.

Moszkva továbbra sem fogadja el a történetnek ezt a verzióját, a vizsgálatot „politikailag motiváltnak” minősíti, és arra a jelentésre utal, amit tavaly a BUK-rendszert gyártó cég főkonstruktőre adott ki, és amely azt állította, hogy a rakéta, amely a gépet elpusztította, egy az ukránok által használt régebbi sorozatú harci eszköz volt. Ezt egy Finnországban végrehajtott kísérleti robbantás cáfolta, amelyben ugyancsak a 9M38-as rakétát használták fel és hasonlították össze a repeszeit a roncsokban és a holttestekben talált darabokkal.

Holland részéről a vizsgálat folytatását ígérik egészen 2018-ig, de azt nem ígérik, hogy valaha is sikerül vád alá helyezni az elkövetőket, noha mind a holland, mind a malajziai miniszterelnök nyilatkozata ugyanezt szorgalmazta a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatala után. Oroszország tavaly megvétózta a Biztonsági Tanács határozatát, amely tavaly nemzetközi bíróság felállítását rendelte volna el a történtek vizsgálatára, és feltételezések szerint soha nem fog kiadni senkit az ügy kapcsán.

Mint arról akkor beszámoltunk, a holland repülésbiztonsági testület már tavaly októberben nyilvánosságra hozta a maga vizsgálati eredményeit, amelyek szintén BUK-rakéta által okozott sérüléseket jelölik meg a gép lezuhanásának okaként. A roncsok átvizsgálása és összeállítása révén meghatározták a rakéta érkezésének irányát és a robbanófej detonációjának távolságát a gép elülső szektorától, amivel egyértelműen cáfolták azokat az orosz állításokat, melyek szerint az utasszállítót nem orosz föld–levegő rakéta, hanem ukrán harci gép lőtte volna le levegő–levegő rakétával.

Megtalálták a rakéta repeszeit mind a gép roncsaiban, mint a pilótafülkében tartózkodó személyek testében, és meghatározták a közelségi gyújtó működésbe lépése utáni történéseket a pilótafülkében lévők halálától kezdve a gép elülső részének leválása után a becsapódásig.

Az a vizsgálat ugyanakkor még nem tudta pontosan behatárolni a rakéta indításának helyszínét, és azt, honnan és hogyan került a BUK a kilövési zónába. A mostani jelentés szerint az indítás egy Pervomajszk település melletti mezőről, Snyizs településtől délre történt. Ez a pont egyébként beleesik abba a zónába, Toreztől keletre, amit a repülésbiztonsági vizsgálat a rakéta indításának lehetséges helyszíneként jelölt meg, a fedélzeti adatrögzítő utolsó adata a 777-es pozícióját Petropavlivka felett regisztrálta.

A repülésbiztonsági jelentés ugyanakkor azt is kimondta, hogy a kelet-ukrajnai légteret, ahol a gép lelövése történt, teljes egészében le kellett volna zárni, nem csak a 260-as, illetve 320-as repülési szintig. Az MH17-es járat tervezői és pilótái nem sértettek előírást, amikor átrepültek a kelet-ukrajnai hadszíntér felett 330-as repülési szinten, viszont Ukrajna kellett volna, hogy leállítsa a kérdéses zóna feletti összes repülést, egyébként aznap a malajziai gép lelövéséig összesen 160 járat repült át ezen a légtéren.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!