Mondhatni drámai hatása volt a Lufthansa új arculatának: nem annyira a reptéri megjelenés, a jegyek és feliratok lepték meg a nagyközönséget, hanem a gépek festése, elsősorban az a sötétkék tónus, amit a légitársaság egy 747-es és egy 321-es függőleges vezérsíkján februárban bemutatott.

A korábbi terv: a majdnem fekete

Mint akkor beszámoltunk róla, a frankfurti hangár mélyéről olyannyira mélykék felirattal és festéssel bontakozott ki az ünnepi show tetőpontjaként a Jumbo, hogy sokan elsőre nem is kéknek, hanem feketének látták. Az biztos, hogy ráadásul még drasztikusabbá tette az élményt, hogy a megszokott daru az eddigi sárga háttér nélkül emelkedett ki a sötétkék tónusból fehér kontúrokkal.

A fogadtatás nem volt épp túl sikeres abból a szempontból, hogy sokan túlságosan komolynak, sőt, komornak látták ezt a színhasználatot. Amit egyébként Alexander Schlaubitz, a Lufthansa marketinggel megbízott alelnöke meggyőzően „megideologizált”, miszerint azok után, hogy a légitársaság gyakorlatilag teljesen kiszervezte (nem frankfurti és müncheni) rövid távú járatait a diszkontmodellben működő Eurowingshez, maga a Lufthansa sokkal erősebben hangsúlyozza, vállalja a maga prémiumjellegét. Ezért illene a társasághoz, és ezt egyébként az alkalmazottak is elfogadták egy belső szavazás során, a mélykék, illetve az ezüst–szürke helyett a gépek törzsének alsó részén végigfutó fehér.

Az optimalizált vagy optimistább változat

Ez a típusú elegáns érvelés az eleganciáról azonban a jelek szerint a társaságon kívüli közvéleményt nem győzte meg, és ez azért láthatóan elgondolkodtatta a társaság vezetését is, mert most a Lufthansa megjelentetett és közzé is tett egy új verziót, egy sokkal világosabb és fényesebb kék festést, amit már semmiképp sem lehet feketének nézni, természetesen ilyen tónusban látható a Frankfurtba érkezett 747-400-ason a légitársaság neve is.

Az úgymond „optimalizált” (mondhatjuk optimistábbnak is?...) világosabb kék szín mellett a másik változás a daru-embléma megnagyobbítása a farokrészen, sőt, a madársziluett érdekes módon, talán erre is más festéket használtak, mintha még jobban kiemelkedne a nem annyira sötét alapkék háttérből.

A két tónus közelről: micsoda különbség!

A kompromisszum lényege tehát: feltétlenül megőrizni a gépek festésében is a prémium-arculatot, anélkül, hogy a színvilág túlságosan elkomorodna, legyen elegáns, de maradjon derűs a megjelenés a repülő eszközökön. Hogy végülis hogyan alakul a végső döntés, azt a Lufthansa nyilván vagy közzéteszi, vagy egyszerűen látni fogjuk majd, melyik tónus uralkodik a gépeken. Annyi biztos, hogy ha szavazásra bocsátanánk a kérdést, az iho.hu repülési rovata a világosabb verzióra voksol. És persze a tisztelt olvasók véleményének is szívesen helyt adunk: minden válasz érdekli szerkesztőségünket, különösen, ha a válaszadó meg is indokolja a döntését!

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!