Magyar jégtörők aprítanak Szerbiában

Szerbiának csupán egyetlen használható jégtörő hajója van, így a korábbi években is Magyarországtól kért segítséget, illetve magyar hajókat bérelt ki a jég feltörésére. Az illetékesek elmondták, hogy a Duna zajlásának megkezdése előtt figyelmeztették a hajók és csónakok tulajdonosait, hogy időben gondoskodjanak járműveik védelméről, ám ezt nem mindenki tette meg.

A Duna és a Száva szerbiai szakaszán már egy hete betiltották a hajózást, a folyók nagy része ugyanis befagyott.

Szerbiába hétfőtől újabb hideghullám érkezett. Péntekig a hőmérséklet –4 és –10 Celsius-fok között alakul, és havazás is lehet. Az Országos Műszaki Irányító Törzs azt közölte még hétfőn az MTI-vel, hogy a két magyar jégtörő hajót a Duna közös szerb–horvát szakaszán vetik be, miután szombaton a horvát és a szerb fél is jelezte, hogy a kialakult torlaszok miatt jégtörésre van szükség Magyarország déli határa és Vukovár között.

Apatin térségében 2000, Dálya térségében 200 méter hosszan alakult ki álló, illetve lassan mozgó jégtorlasz. Magyarország ezért – összesen 15 emberrel a fedélzeten – indította útnak a Baján állomásozó „Jégtörő XI.” és a „Jégtörő VI.” nevű hajóit, amelyek azonnal munkához láttak.

A Jégtörő VI. a hajóregiszter adatai szerint egy 825. típusú vontató jégtörőhajó, Balatonfüreden épült 1964-ben, 32,36 méter hosszú, 7,65 méter széles a főbordán, legnagyobb merülése 1,7 méter. Egy 442 kilowatt teljesítményű SKL 6NVD 48-24 típusú főgép dolgozik benne. A hajó a kilencvenes évektől tartozik az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz (Aduvizig).

A Jégtörő XI. pedig egy 837. típusú vontató jégtörőhajó. Ez is Balatonfüreden épült 1972-ben, 40,7 méter hosszú, 9 méter széles a főbordán, legnagyobb merülése 1,5 méter. Két 1000 lóerős SKL 6NVD 48U típusú főgéppel száguld a jégtáblák között. Ez a hajó is a kilencvenes évektől tartozik az Aduvizighez.