Múlt héten számoltunk be a bécsi nemzetközi vasúti konferenciáról, ahol az egyik fő téma az Ázsiából Európába tartó vasúti forgalom fejlesztése volt, azon belül is kiemelten tanácskoztak a Kassától Bécs külvárosáig építendő szélesnyomtávú vonalról. Ausztria olyan infrastrukturális fejlesztésként tekint a vonal megépítésére, ami egy ország életében százévente egyszer fordul elő és komoly gazdaságfejlesztő hatást vár a beruházástól, ami – nem mellékesen – átrendezné az európai logisztikai térképet, természetesen a sógorok javára.

A konferencia egyik eseménye, és – mondhatjuk – legfőbb eredménye az volt, hogy Ausztria, Szlovákia és Oroszország egyetértési megállapodást írtak alá, amiben támogatják a vonal létrejöttét. A sajtóközlemények némileg szófukarak voltak a részleteket illetően és szerkesztőségünkben is felmerült néhány kérdés a fejlesztéssel kapcsolatban. Ugyanakkor szlovákiai portálokon megjelent egy hír, miszerint a Szlovák Vasutak (ŽSR) nem tud róla, hogy bármilyen megállapodás született volna a leendő vonal Bécsig tartó meghosszabbításáról és ez a kérdés az Orosz Vasutakkal (RZSD) és a gazdasági minisztérium szerint egy dél-koreai cég orosz pénzügyi háttérrel népszerűsíti a projektet.

A kérdést tisztázandó megkerestük a konferencia szervezőit és egy résztvevőjét a publikumból. Utóbbi kapcsolatunk azt írta, hogy benyomása szerint mind az Osztrák Vasutak (ÖBB), mind az RZSD határozottan támogatja a szélesnyomtávú vonal megépítését Bécsig. A konferencia szervezői további információkkal szolgáltak, melyeket az alábbiakban igyekszünk összefoglalni. Az aláírók között volt a szlovák közlekedési minisztérium államtitkára, Ladislava Cengelová, az osztrák közlekedési minisztérium titkára, Andreas Reicchardt és az orosz közlekedési miniszterhelyettes, Vlagyimír Tokarjev.

Mátyóc, a szinte csak magyarok lakta vidék, ahol a szélesnyomtávú vonal belép Szlovákiába (fotó: Andrew Davis)

Az egyetértési megállapodás meghatározza a szélesnyomtávú vonal Bécs környékéig történő meghosszabbításának alapvető feltételeit. Az aláírók teljes mértékben egyetértenek a meghosszabbítással és megígérik teljes támogatásukat. A hozzánk eljuttatott információ szerint az első környezetvédelmi engedélyezési lépéseket már tavaly novemberben megkezdték mind Ausztriában, mind Szlovákiában. Most három ország (Ausztria, Szlovákia és Oroszország) részvételével egy munkacsoportot alapítottak, ami egy nemzetközi szerződés előkészítésén ügyködik.

A következő tervezési feladatokkal és a beruházás véglegesítésével a Breitspur Planungsgesellschaft (Szélesnyomtávú Tervező Társaság) nevű céget bízzák meg az egyetértési megállapodás aláírói. Ezt a céget négy vasúttársaság alapította: Az ÖBB, a ŽSR, az RZSD és az Ukrán Vasutak (UZ). Érdekes módon, az ukrán fél nem aláírója az egyetértési megállapodásnak és a háromoldalú munkacsoportnak sem, de az előkészítő cég megalapításában már részt vett. Ezen felül van egy sor ellentétes érdek, amelyek miatt mindenféle aláírás ellenére az egész szélesnyomtávú vonal megépítése még nagyon kérdéses.

Szélesnyomtávon Szlovákiában, Felsőmislyénél (fotó: Derk Luijt)

Először is, az Európai Unió nem ért egyet a projekttel, mert szerinte az ellentétes az EU szabad hozzáférés biztosítását és a versenysemlegességet előirányzó céljaival. Ezért az EU nem fogja anyagilag támogatni a szélesnyomtávú vonal megépítését, így marad a saját büdzséből való finanszírozás vagy a befektetők keresése. Másodszor, a vonal Pozsonyig való megépítése jó helyzetbe hozná a szlovák fővárost, de ha meghosszabbítják a szélesnyomtávú vasutat Ausztriáig, akkor minimális további befektetéssel a gazdasági előnyök radikális átrendeződése várható Ausztria javára.

A vonal nagyobb részét Szlovákiában kellene megépíteni, viszont a meghosszabbítás Ausztriáig ehhez képest nyúlfarknyi lenne, így az osztrákok szinte ingyen jutnának a közvetlen, átrakást nem igénylő ázsiai kapcsolathoz. Talán nem véletlen, hogy a szlovák gazdasági minisztérium nem odaadó híve a meghosszabbításnak. És azt sem szabad elfelejteni, hogy bár Ausztria nagyon szeretné a vonalat, a végállomási terminál megépítését környezetvédelmi és forgalmi okokból semelyik számításba jövő osztrák település nem támogatja.

A Kledering rendező pályaudvar Bécs közelében – az új terminál talán Parndorfban épülne meg (fotó: Prohászka Csaba)

Megannyi téma van hát, amit az építkezésben résztvevő országoknak tisztázniuk kell, mielőtt konkrét terveket tudnának szőni. Addig is, marad az általános érdeklődés, a nyilatkozatháború, a közös szándékok kinyilvánítása. Az biztos, hogy a legtőkeerősebb kínai és orosz fél számára nagy előnyt jelentene, ha épülne (akár Pozsonyban, akár Bécsben) egy olyan új terminál, ami a breszti átrakó túlterheltségét csökkenteni tudja és amelyik kedvezőbben csatlakozik a közép-európai vasúthálózathoz, mint a lengyel határszélről induló vonalak.

Ha akarnánk, arra is gondolhatnánk, hogy ilyen szempontból akár Eperjeskén is lehetne egy új konténerterminált létesíteni, de akkor ida el kellene vinni az ukrán felsővezetéket is. Valahogy azonban olyan érzésünk van, hogy ha kényszerűségből Ukrajnán keresztül is, de a határától minél messzebb szeretné Oroszország egy új átrakó megépülését, és ebben jó partnerei lehetnek Ausztria és Szlovákia.

Az EurocityCard-Slovenia blog szerint Heinz Gschnitzer, az ÖBB Infrastruktur AG szélesnyomtávú vonal projektvezetője fontosnak tartja, hogy a szlovák minisztérium mellett a magyar minisztériumokat is bevonják az egyeztetésbe. A négyszáz kilométeres vonal megépítésének költségét 6,5 milliárd euróra (2050 milliárd forintra) taksálják. 2025-re szeretnének minden létező engedélyt megszerezni az építkezéshez, ami nyolc éven át tartana. Az évi 22 millió tonna áru hetven százaléka utazna tovább vasúton, a fennmaradó mennyiséget Bécs és Pozsony vonzáskörzetében közúton szállítanák tovább.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!