A start pillanata...

Az elmúlt két évben szokásos gyorsított utazás, vagyis az ISS megközelítése hat óra és négy fordulat helyett ezalkalommal ismét két egész napot és 34 földkörüli keringést vett igénybe, amíg a Bajkonurból indított Szojuz sikeresen dokkolt az űrállomáshoz, de ez a két nap azért volt szükséges, mert ez volt a modernizált Szojuz első emberes repülése.

A 130. Szojuz űrhajó, az MSZ-01 három űrhajóssal érkezett az ISS-re: az orosz Anatolij Ivanyisin, a japán Takuja Onisi és a szőke amerikai Kathleen Rubins lépett illetve úszott a fedélzetre a sima dokkolás, a nyomáskiegyenlítés és a többi procedúra után, és ezzel az állomáson hatfőnyire emelkedett a személyzet. Ugyanakkor e mostani repülésnek a legfontosabb része mégiscsak az odavezető út volt, amely során lepróbálták az MSZ-sorozat újdonságait.

Az új űrhajó közelít az állomáshoz

Az űrhajó nagyobb, illetve jobb hatásfokú napelemeket kapott, amelyek révén több energia áll rendelkezésre a berendezések működtetéséhez, ugyanerre szolgál a módosított akkumulátor. Megerősítették az űrhajó mikrometeorok elleni védőrétegét, változtattak navigációs és a vezérlő, illetve a dokkolást segítő radarrendszeren (az eddigi 70 kilós repülésvezérlő komputer helyett egy 8,3 kilós berendezéssel repül az űrhajó). A navigációs rendszer képes használni mint az orosz GLONASSZ, mind az amerikai GPS-holdak jeleit, így az űrhajósok a földi irányítás segítsége nélkül is végrehajthatják az állomás megközelítését. Ugyancsak átalakították a kormányhajtóművek elhelyezését, és javítottak a kommunikációs lehetőségeken is, mindezt tehát az állomáshoz történt érkezésig tesztelték, illetve korábban az utolsó két Progressz teherűrhajón tesztelték az újdonságokat.

Hatan a fedélzeten, az alsó sorban a most érkezettek

A három most érkezett úrhajós mintegy négy hónapon át marad az állomáson, vagyis az ő repülésük a Kelly-Kornyenko féle majd egy éves expedícióhoz képest csak a „normális” hosszúságú. Ivanyisin gyakorlott űrhajós, 2011-ben volt huzamosabb időn át az ISS-en, Rubins, aki kutatóűrhajósként dolgozik majd, egy igazi vírus-vadász, aki Közép- és Nyugat-Afrikában is dolgozott, mielőtt űrhajóssá választották volna, Onisi pedig a polgári repülésből avanzsált űrrepülővé, 767-es kapitányként is szolgált korábban.

Az új személyzetnek a szokásos kutatási feladatok mellett több űrsétája lesz, illetve több teherűrhajót is fogadnak majd, egyebek közt azt a Dragont, amely a jövőbeli érkezű űrhajók automata dokkolásához szükséges adaptert hozza.

Mindeközben az amerikaiak számára a mostani időpont egy szomorkás évforduló is egyben: harmincegy évvel az első után, 2011 júliusában zajlott le az utolsó, 135. Space Shuttle repülés, az Atlantis startja, majd az utolsó alkalom, amikor amerikai űrrepülőgép kapcsolódott az űrállomáshoz, amikor amerikai űreszköz hozott asztronautákat az ISS fedélzetére. 2017-re kell a NASA-val kötött szerződés értelmében elkészülnie a SpaceX Dragon2 űrhajójának, a sikeres tesztrepülések után tehát ismét amerikai űrhajó vihet amerikai és más űrhajósokat az űrállomáshoz, sőt, a magánvállalat nagyívű tervei szerint valamikor embereket a Marsra is.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

MentésMentésMentésMentés