A repüléstörténet nagy pillanata volt, amikor 2009 decemberében az esős everetti pályáról felszállt az első Álomgép, a Boeing új, jelentős részben kompozit-építésű, technológiai újdonságokkal sűrűn megáldott utasszállítója, a 787-es. A szűzfelszállást végrehajtó legelső a ZA001-es gyári jelzésű prototípust pedig most fogadták ünnepélyesen végső pihenőhelyén, Nagoya Centrair repülőterén, ahol értékes kiállítási tárgyként emlékeztet a Dreamliner megszületésére és Japán, közelebbről Nagoya fontos szerepére a fejlesztésben és gyártásban.

Mint ismeretes, a 787-es programot minden eddiginél kiterjedtebb nemzetközi hálózatban indították el, amely végülis bizonyos esetekben, bizonyos beszállítók késedelmes és hibás munkája miatt, a fejlesztés csúszásához vezetett. Ugyanakkor a Nagoya környéki ipari térség, elsősorban a Mitsubishi Heavy Industries, kulcsszerepet játszott a gép fejlesztésében, és az általa elkészült fődarabok, kész szárnyak erről a repülőtérről indultak és indulnak most is el az átalakított 747-es, a Dreamlifter fedélzetén Everettbe összeszerelésre. Más fontos japán cégek is részt vesznek a gép építésében, a Kawasaki például többek közt az egyik elülső törzs-szekcióértfelelős, a zónából kerül ki a gép szerkezetének harmincöt százaléka.

A ZA001 utolsó felszállása Everettben...

A japán partnerség abban is erősen megnyilvánult, hogy a típus első üzemeltetője 2011-től a két nagy japán légitársaság, az All Nippon Airways és a Japan Airlines volt. Kétségtelen, hogy eközben ugyancsak ennek a két társaságnak a gépeihez kapcsolódik a 787-es üzemeltetésének kritikus három hónapja, amikor a lítium-ionos akkumulátorok leolvadása miatt az Álomgépeknek a földön kellett vesztegelniük.

A prototípusok közül kettő már múzeumokban pihen, a ZA002 Arizonában, Tucsonban, a ZA003-as pedig legméltóbb helyén, a Boeing Field múzeumában, Seattle-ben. Ezzel tehát mindhárom „első generációs” őspéldány megtalálta a helyét, miközben a ZA004 a Boeing kísérleti gépeként dolgozik tovább, egyebek mellett a környezetvédelmi fejlesztések kipróbálásában, az ecoDemonstrator programban.

...és fogadása a Centrair nemzetközi repülőtéren

Szerencsésebb fejlesztések során megtörtént, hogy a protopéldányok egyben a légitársaságok első gépei is lettek abból a típusból, de ez a 787-es esetében nem sikerülhetett, hiszen még a sorozatgyártás első példányai is sok hibával és jelentős túlsúllyal  kerültek ki az összeszerelő csarnokból, ez a bizonyos „Rettenetes tíz” épp mostanság kerül el végre Everettből új tulajdonosokhoz.

A balul sikerült első példányok közül néhány egyébként szintén az ANA gépe lett volna, de a légitársaság nem vette át őket. Ugyanakkor ez a légitársaság lett a 787-esek legnagyobb vásárlója, a teljes rendelésállomány 128 gép, amelyek közül jónéhány – a speciális japán viszonyoknak megfelelően, és a típus eredeti koncepciójával ellentétben – nem interkontinentális, különlegesen hosszú vonalakon, hanem sűrűbb székezéssel és némi változtatásokkal, például erősebb futóművekkel, a japán belföldi hálózatban repül.

Egy másik prototípusnak Everettből csak Boeing Fieldre kellett átrepülnie végső pihenőre

A társaság 2011 szeptembere óta eddig 38 Dreamlinert vett át, a JAL összesen „csak” 45 gépet vásárolt. A 787-esek teljes rendelésállománya közel 1100 gép, a leszállított példányok száma összefoglalónk írásakor 293.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!