Megújul a Várbazár

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb építészeti botrányköve volt a Várbazár méltatlan lerohasztásával kapcsolatos vitasorozat. Számos koncepció készült az 1996 óta a World Monuments Fund műemlékvédő világszervezet száz legveszélyeztetettebb műemlékeit felsoroló listáján szereplő épületegyüttes felújítására, érdemi előrelépés azonban nem történt. Egészen 2011 januárjáig kellett várni, hogy a magyar kormány elszánja magát a főváros egyik szégyenfoltjának rendbetételére. Ekkor, az Új Széchenyi Terv elindulásakor a Várbazár és a Várnegyed felújítását a nemzeti programok közé sorolták. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a Budai vár és a Várbazár felújításához, valamint a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásához szükséges állami feladatok koordinálásra, az előző Orbán-kormány alatt a Sándor-palota felújításáért felelős kormánybiztost, Zumbok Ferencet kormánybiztossá nevezte ki.

A kormány 2011. október 19-én döntött a Várbazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről, november 9-én pedig a Magyar Közlönyben is megjelent a rekonstrukció és a Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről szóló határozat. Eszerint a részleteket 2012. december 30-ig kell kidolgozni, a Várbazár felújítását pedig 2014 márciusára be kell fejezni. A munkálatokhoz szükséges, kizárólag uniós forrásból származó 6,5 milliárd forint már rendelkezésre áll.

A Várbazár felújítása közlekedési szempontból is nagyon érdekes, hiszen egyik eredeti, Ybl Miklós által megálmodott funkciója szerint az épületegyüttes legfőbb feladata a Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése volt. A jelenlegi tervek szerint a vízhordó lépcső mellé mozgó járdát építenének, amely összekapcsolja majd a partot a Várral. A további tervekben szerepel a gyilokjáró kiépítése, amellyel körüljárható lesz a palota, összekötve azt a Duna-parttal. Emellett épül majd egy 130-140 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs is a Várbazár alatt.

Az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás az Iho.hu kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a munkálatokhoz kapcsolódóan, kormányhatározatban döntöttek arról, hogy 2012 februárjának végéig el kell készülnie egy megvalósíthatósági tanulmánynak a Várnegyed és környéke kritikus közlekedési viszonyainak rendezésére. A negyed huszonöt évre szóló fejlesztési stratégiájának kidolgozására a kormányhatározat 2012. május 31-ig adott határidőt.

A közlekedést érintő tervek között szerepel, hogy kishajó-közlekedéssel oldanák meg a pesti és a budai oldal összekapcsolását. Ez azt jelenti, hogy a hajók a Vigadó térről indulva szállítanák a turistákat át a Dunán, ahonnan mozgó járda és lépcső segítségével közelíthetnék meg a várat a kíváncsiskodók. Egy sikló megépítése sem kizárt, most vizsgálják a lehetőségeket – sorolta a terveket a polgármester.

A Váron belüli közösségi közlekedést újra kell gondolni, a megvalósíthatósági tanulmánynak az az egyik feladata, hogy megvizsgálja az alacsony kibocsátású, vagy a nulla emissziós szinttel rendelkező közösségi közlekedési formákat. Mivel a várban nincsen sem villamos, sem trolibusz, és ebben a környezetben ilyenek nem is lehetnek, ezért vagy elektromos buszok, vagy korszerű meghajtású, kisméretű buszok kerülhetnek majd forgalomba, amelyek a váron belül is, és az oda felvezető utakon is gyorsan fel tudnak juttatni nagy mennyiségű embert. Ez a közlekedési operatív program segítségével kerülne megvalósításra. Ha a szakemberek megtalálják a megfelelő módokat és a finanszírozási lehetőségeket, végre lehetőség nyílna arra, hogy a ma a műemlékekhez és a világörökséghez is méltatlan buszterhelést korlátozzák, vagy megszüntessék – magyarázta a városrész első embere.

A gépjárműves közlekedés számára is korlátozásokat vezetnének be, újra kell gondolni a behajtási- és a parkolási rendszert. Jelen esetben nem annyira a szabályokkal, vagy az elvvel van a probléma, mert a Budai várban majdnem húsz éve kijelölt védett övezet megfelelne a célra, a gond azonban az, hogy a védett övezeti jelleg mára már föllazult a megfelelő technikai eszközök alkalmazásának hiánya miatt. A megvalósíthatósági tanulmánynak éppen az a feladata, hogy abban megvizsgálják a lehetőségeket, később pedig a felsoroltak közül a kormány fog dönteni arról, melyek azok az elemek, amelyek működhetnek. Végül pedig ezekhez rendelik hozzá a megfelelő – KÖZOP pályázatból – az uniós forrásokat. A tanulmányt 2012 februárjának végére kell elkészíteni. A munkák egy részét még ebben a ciklusban szeretnék elvégezni, de nyilván lesz köztük olyan is, ami 2015-16-ig elhúzódik majd – hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás.

Többszöri ígéret után úgy néz ki, hogy 2012-ben végre megtörténik a kockakövek kicserélése is a Várnegyed utcáin. Lefolytatták a közbeszerzési eljárást, a győztes is megvan, már csak a konkrét papírokat kell elintézni, hogy jövő tavasszal elkezdődhessen a munka, hogy azután egy éven belül be is fejezzék a teljes felújítást a Tárnok utca – Szentháromság tér – Fortuna utca – Országház utca útvonalon. Föl kell szedni a nagyon rossz állapotú útburkolatot, és kicserélni azt egy korszerűbb, a helyhez illő burkolatra – mondta bizakodóan a polgármester.

Azt is szeretnék elérni, hogy a megvalósíthatósági tanulmány foglalkozzon a jelenlegi, legelöregedettebb és legbalesetveszélyesebb BKV – midi – buszpark cseréjével. Ezzel kapcsolatban Nagy Gábor Tamás úgy fogalmazott: „ha tegnap lecserélték volna, akkor is késő lenne”.