Menetrendmódosítás szubjektíven

Többször volt már szó itt az utóbbi időkben az „elátkozott” 70-es vonalról, amely Budapest egyik legforgalmasabb elővárosi vonala. Naponta több tízezren járnak be az agglomerációból a fővárosba dolgozni, illetve iskolába. (Apropó: iskola, a szeptembertől bevezetett, délután 4 óráig tartó kötelező iskolai foglalkozáshoz a tömegközlekedési társaságok menetrendileg, illetve járműkapacitásban nem túlságosan igazodtak.) Hétvégenként pedig egész évben a Dunakanyar turisztikai forgalma miatt jelentős a vonal kihasználtsága. Ehhez jön még a jelentős nemzetközi személy- és teherforgalom is.

A váci állomás felújítási munkálatai megkezdésekor bevezetett menetrend kaotikussá tette a közlekedést a vonalon. Az egyébként a lehetőségekhez képest logikusan megszerkesztett vágányzári menetrendet minden nap (talán csak hétvégén volt olyan nap amikor nem volt gond) megakasztotta valami vis major: hol a felsővezeték szakadt le, hol a biztosítóberendezés mondta fel a szolgálatot, hol „csak” valamelyik mozdony vagy motorvonat maradt fekve, de bekavart a határon túlról érkező nemzetközi szerelvények késése is. A vonatok menetrendje talán jobban lenne tartható mondjuk a Flirtökkel, azoknak a menetdinamikájukból adódóan van némi menetrendi tartalékuk, bár hétközben az utaskapacitásuk kevés lenne, legalább hármas csatolt szerelvényekre lenne szükség.

Az utasok lassan hozzászoktak a helyzethez, a 20–30 perces késés teljesen „normálisnak” tekinthető arrafelé, de azért durva, ha az ember a Nyugati hangos bemondójából azt hallja, hogy a Szob felől érkező vonat késése „előreláthatólag 120 perc”.

A legnagyobb morgolódás azonban Gödön hallható az utasok körében. Az átszálláskor, nem kapnak megfelelő tájékoztatást, hogy mikor és melyik vágányra érkezik a továbbmenő vonat. Az utasok haragja általában a jegyvizsgálókon csattan, pedig pont ők azok, akik a legkevésbé tehetnek a kialakult helyzetért, az első napokban már-már lincshangulat alakult ki. Azóta Gödön bérelt pótlóbuszok állnak készenlétben, bár azokon nem biztosított a kerékpár- illetve az élőállat-szállítás, de egy-egy „eseménykor” így is teli van stoposokkal Gödön a 2-es út. Gyakran a nemzetközi EC jelenti a felmentést (hozzátéve: nagyon kulturált és tiszta cseh kocsikkal), amely ilyenkor minden állomáson és megállóhelyen megáll. Ilyenkor jutnak eszébe az embernek a nyolcvanas évek erdélyi kirándulásai, amikor Biharkeresztes után a nemzetközi expressz helyi személlyé alakult át, kusett fülkénket batyus, kosaras belföldi utasok szállták meg. Nos, hogy az új menetrend ezeken mit fog változtatni, még nem tudjuk, de a „hivatalos késések” biztos kisebbek lesznek.

Végezetül még egy gondolat: „a kezdetben egyvágányú Pest–Vác közötti vasútvonalat 1846. július 15-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, József nádor és családja jelenlétében. A különvonat a 33,6 kilométer hosszú utat, a Dunakeszin tartott 10 perces tartózkodással, 59 perc alatt tette meg. A vasútvonalon Petőfi Sándor is utazott, ennek a hatására írta Vasúton című versét.”

Tehát, ne panaszkodjunk!

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!