A debreceni Zsuzsi Erdei Vasút első szakaszát 1882-ben adták át a forgalomnak. A kifejezetten teherszállításra tervezett üzemet a város tulajdonában lévő Nyírmártonfalva környéki erdőségek faanyagának szállítására létesítették a Magyarországon szokatlan, 950 milliméteres nyomtávolsággal. A személyszállítás csak 1923-ban indult meg. A vonalat fokozatosan meghosszabbították, maximális kiterjedését 1950-ben érte el, amikor Nyírbéltekig húzódtak a keskeny vágányok. A vonalat 1949-től a MÁV üzemeltette.

Alkalmanként a 394-es gőzös is továbbít nosztalgiaszerelvényeket

Az egyedi nyomtávolságot 1961-ben 760 milliméteresre alakították, az egykori pályához tartozó szokatlanul hosszú talpfák néhol máig a pályában vannak. Bár korábban két C-50-es , néhány Bax és Jah kocsi már érkezett ide – amelyek a szélesebb nyomtávon futottak –, 1961 után ezen a vonalon is a nagy MÁV-os kisvasutakon megszokott Mk48-asok, és az egység Bax, Jah és Gah kocsik közlekedtek. Az eredeti járműállományból sajnos semmi sem maradt. A meglepően nagy forgalmú vonalat 1977. augusztus 31-én szüntették meg. A vonalbezárás nagy károkat okozott, hiszen az érintett települések jelentős része közúton akkor még csak kerülővel volt megközelíthető.

A vonal Debrecen közigazgatási területén belül lévő 18 kilométeres szakaszát a helyi tanács, illetve a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és úttörővasútként üzemelhetett tovább. Az 1990-es évek elejéig gond nélkül működött, majd többször halálhírét keltették, amelyből alapítványi kezelésbe vétellel menekült meg. Napjainkban ismét a Debreceni Közlekedési Zrt. kezelésében áll.

Csúcsforgalom Hármashegyalján

A kisvasút fejlesztésére európai uniós forrásokat nyertek el. A beruházás keretében mozgássérültek szállítására alkalmas kocsit építenének, felújítanák a pálya egy részét, és új felvételi épület létesülne a hármashegyaljai végállomáson. Kérdéseket vet fel, hogy mi lesz a debreceni telephelyen a vonalvezetés sorsa, a jelenlegi végállomási területet ugyanis eladták, a távlati jövőkép szerint bevásárlóközpont épül majd a helyén. A felújítás hosszabb életet adna a vasútnak, megszűnhetnének azok a törekvések, amelyek a városhatáron kívülre száműznék a végállomást.

Eredményeket egyenlőre még nem láthatunk, viszont a kisvasút szerelvényei a nyár folyamán nemcsak hétvégén, hanem július 31-ig kedden és csütörtökön, augusztusban pedig hétfő kivételével naponta közlekednek. És hogy miért érdemes elutazni Debrecenbe egy kicsit? Egyrészt a kisvasút vonalvezetése nem nevezhető egyhangúnak, a város területét elhagyva még töltések, bevágások is találhatók a vaspálya mellett. Aki pedig az egykori MÁV kisvasúti romantikára vágyik, az már csak itt érezheti át, hogy milyen is lehetett az, amikor Nyíregyházán és Kecskeméten még napi rendszerességgel duruzsolt az Mk48-as a Bax kocsik előtt.

Vannak, akik nagyon szeretik, és még sokszor szeretnének utazni rajta