Az orosz nyomozó hatóságok szerint kétséges a Moszkva környékén lezuhant utasszállító személyzete kvalifikációinak érvényessége, adta hírül az ügyet vizsgáló szövetségi nyomozó hivatal.

Mint beszámoltunk róla, február 11-én a Saratov Airlines Antonov An-148-as típusú repülőgépe Domogyedovó repülőteréről indult Orszk városába hetvenegy emberrel a fedélzetén, de néhány perccel felszállás után lezuhant, a balesetet senki sem élte túl. A katasztrófa körülményeit az orosz államközi légügyi hatóság, a Roszaviacija mellett a vádhatóság is azonnal vizsgálni kezdte, ennek az eljárásnak a célja kifejezetten a felelősök felkutatása és megbüntetése. Utóbbi kivizsgálás néhány megállapítása került most nyilvánosságra.

Amint egyébként ez természetesen a szakmai vizsgálatnak is része, a nyomozók kihallgatták a pilótákat kiképző intézmény oktatóit, és a közlemény megfogalmazása szerint vizsgálat tárgya volt a másodpilóta minősítése illetve annak törvényessége is. Kiterjedt a nyomozás a légitársaság személyzetekkel kapcsolatos tevékenységére is, elsősorban az előírt munka- és pihenőidők betartása dolgában.

Ami a pilóták jogosítását illeti, a jelek szerint ez továbbra is súlyos probléma az amúgy kapacitás- és személyzethiánnyal küszködő orosz légiközlekedésben. A 2013-ban Kazany repülőterén történt baleset nyomán, amikor a Tatarstan Airlines 737-ese egy rosszul végrehajtott éjszakai átstartolás közben lezuhant, pilótajogosítások százait vonta be a hatóság: kiderült, hogy a szerencsétlenül járt gép bal első ülésében dolgozó pilótának valójában nem fejeződött be az átképzése, és még az elnöki repüléseket végrehajtó személyzetek körében is találtak olyanokat, akik „törvénytelenül jutottak szakszolgálati engedélyhez”.  A tavaly egy Moszkva környékén tartott légibemutatón lezuhant An-2-esről is kiderült, hogy a gépnek nem volt érvényes légialkalmassági engedélye, a benne ülő két ember egyikének sem volt típusvizsgája a kétfedelű repüléséhez.

A most kiadott ügyészségi közlemény a Saratov gépének balesetével kapcsolatban arra is utal, hogy nem volt elég alapos a helyszín biztosítása és az ottani vizsgálat, és további műszeres kutatásokat kell folytatni, hogy valamennyi tárgyi bizonyíték előkerüljön, mint akkor megírtuk, a lezuhanás helyszíne egy méteres hóval borított mező volt, ahol egy hétig keresték a baleset után a hatóságok a roncsdarabokat.

A repülésbiztonsági kivizsgálás egyébként annyit eddig már közreadott a megállapításaiból, hogy a pilóták felszállás előtt nem mentek végig az előírt ellenőrző listán, nem kapcsolták be a Pitot-csővek fűtését, emiatt a berendezések eljegesedtek, a személyzet „megbízhatatlan” sebesség-adatokat kapott, és a pilóták elvesztették uralmukat a gép fölött.

A mostani közlemény szerint Valerij Gubanov, a gép kapitánya helytelen információkat kapott, miszerint a gép vesztett a sebességéből, ezért úgy döntött, hogy a sebességet úgy nyeri vissza, hogy a gépet süllyedésbe viszi, ezután vált a repülőgép irányíthatatlanná.

A baleset utóéletéhez tartozik, hogy néhány nappal ezelőtt az egyébként repüléseitől eltiltott légitársaság vezetése bejelentette: „arra kényszerítették”, hogy felhagyjon próbálkozásaival az újraindításra. A cégtől a hatóság bevonta az üzemeltetési engedélyét, először ideiglenesen, majd végleg. A Saratov ezek után Ivolga néven szerette volna újra kezdeni a működését, a Saratov által korábban szerződött, lízingelt Embraerek közül az első már be is érkezett, ezzel a felirattal.

A legutóbbi tárgyalásokon a légügyi hatóság vezetőivel azonban világossá vált, hogy a Roszaviacija nem fogja megadni az AOC-t a társaságnak. Az indok pedig az, hogy az üzemeltetési engedély kérésekor a benyújtott dokumentumokban ugyanazok a repülőgépek és ugyanazok a társasági tisztségviselők szerepelnek, amelyek és akik eddig, ez pedig a hatóság szerint ellentétes azzal a követelménnyel, miszerint a légitársaságot alaposan alakítsák át a biztonsági követelmények szerint.

Az Embraerek lízingjét elhalasztották, az alkalmazottak egy része már elhagyta a légitársaságot, szeptember elsején további hétszáz ember veszti el a munkahelyét. A nagy kérdés a bázisrepülőtér sorsa, a szaratovi légikikötő üzemeltetője ugyanis szintén a légitársaság (Oroszország-szerte elég gyakori, hogy a másodlagos légikikötőket a szovjet időkből megmaradt rendszer szerint az ott működő légitársaság igazgatja).

A Saratov Airport ráadásul a város határain belül fekszik és nem fejleszthető, sőt, a területére már szemet vetettek az ingatlanos cégek. A megoldás az az új, Szaratov szülöttéről, Gagarinról elnevezett repülőtér, amely a várostól húsz kilométerre épül, és amely már jövőre fogadhatja a járatokat.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!