A 2010-es év az orosz aviatikának még abban a mostaninál sötétebb korszakához tartozott, amikor a légiközlekedés a nemzetközi normákhoz képest sokkal kevésbé volt biztonságos, nem is csak az örökölt szovjet technika okán, inkább a komolyabb szakmai-hatósági kontroll hiányában.

(fotó: YouTube)

Ebben az évben volt például az a furcsa baleset, amikor egy utasok nélkül Egyiptomból hazaérkező Tu-204-es rossz időjárási körülmények között majd 1500 méterrel a pálya előtt ért földet Domogyedovónál, hasonló körülmények között pusztult el egy An-24-es Igarka közelében, egy 54-es üzemanyag-problémák miatt kényszerleszállt, de a gép a pálya mellett ért földet és összetört.

De az év legkülönösebb eseménye talán ennek a Tu-154-esnek az esete volt, amelynek személyzete Kelet-Szibériából, hetvenkét utassal a fedélzeten, Moszkva felé repülve utazómagasságon észlelte, hogy a gépnek leállt minden elektromos rendszere, beleértve a rádiót  és a navigációt, de beleértve az üzemanyagszivattyúkat is, aminek következtében a szárnytankokból nem jutott kerozin a hajtóműveket tápláló központi tankba. Nem működött a szárnymechanizáció sem, vagyis a pilóták nem tudták kibocsátani a leszálláshoz szükséges fékszárnyakat.

Mivel semmi esély nem volt kitérő repülőtér elérésére, a személyzet a tajgában, egy navigációs berendezések és pályafények nélküli, használaton kívüli pályára tette le a gépet „a semmi közepén”, a Komi köztársaságban, Izsma közelében. A pálya mindössze kevéssel hosszabb volt, mint 1300 méter, az 54-es a küszöb után 160 méterrel állt meg a fák között.

Mindeközben nem sérült meg senki komolyabban, sőt, nagy vonalakban a gép is megúszta: a háromhajtóművesen a helyszínen végezték el a szükséges javításokat ahhoz, hogy újra a levegőbe emelkedjen, de ehhez a pályát is meg kellett tisztítani a betonkockák közé nőtt növényektől, bokroktól. Néhány hónap múlva, 2011 márciusában történt meg a bravúros felszállás, immár ellenőrzött körülmények között, biztonságosan.

A későbbiekben Szamarában, ahol az 54-est gyártották, teljesen ki is javították a gépet, elvégezték az esedékes nagyjavítást is, és a gép vissza is került a forgalomba – egészen mostanáig, amikor is szeptemberben kifutott az üzemidejéből.

A tulajdonos Alrosza légitársaság vezetése azonban úgy döntött, hogy ezt a valóban legendás hírű, egyébként már Izsma néven ismert gépet forgalomból való kivonása után méltatlan lenne szétdarabolni: a Novoszibirszkben, Tolmacsevo repülőterén lévő múzeum egyik dísze lesz.

(fotó: ruaviation.com)

Az RA-85684 lajstromjelű gép az utolsó repülése alkalmából a szimbolikus 6R-684 járatszámot kapta, a gép kapitánya az az Andrej Lamanov volt, aki 2010 szeptemberében másodpilótaként vett részt a sikeres kényszerleszállásban, és Jevgenyij Novoszelov kapitánnyal együtt megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést. A gép Mirnijből indult, felszállás után tett egy tiszteletkört, majd két óra negyven perc elteltével landolt Novoszibirszkben, ahol előtte egy látványos átstartolást mutatott be.

A gépet helyi kiválóságok, újságírók és repülőemberek köszöntötték, köztük az egykori kapitány. A Tu-154M egy másik múzeumi darab, egy Il-86-os mellé került. Mivel mindezidáig szolgálatban állt, nem lesz nehéz alkalmassá tenni, hogy a látogatók belülről is megcsodálhassák.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!