Negyven éve köszöntek el a Delfinek

A Berlin és Bécs közötti közvetlen vasúti összeköttetés egyik hagyományos képviselője a Vindobona járat, amelyet 1957-ben indítottak el. Akkor a keleti blokk országaiban uralkodó viszonyokhoz képest ez a járat különös szerepet töltött be, s a korhoz képest jelentősen jobb komfortú járatnak számított, főleg a hetvenes években, amikor a Delfinek, azaz az SVT 175-ös sorozatú motorvonatok szolgáltak a járaton. Ez volt az a járat, amely átlépte a Vasfüggönyt, Prágából Bécsbe hat órán át tartott az út, de akkor nem a mai vonalon kézlekedett, hanem České Budějovice és Linz érintésével jutott el az osztrák fővárosba.

Berlin és Bécs között 12 óra körüli menetidőt tudott produkálni a vonat. Akkoriban azonban ez is csúcsidőnek számított, a Prága–Berlin vonal ugyanis a Vindobonával 6 óra, más expresszel még plusz egy, másfél óra volt. A Vindobona életének kezdetén a német, csehszlovák és osztrák vasutak mindegyike közlekedtetett motorvonatot. A DR például a Fliegender Hamburger vonatot vetette be, a ČSD a Ganz által gyártott motorvonatokat, majd az M296.1-eseket használta, az osztrákok pedig a Blauer Blitz vonatukkal rukkoltak elő a Vindobonán. 1972-ben léptek a porondra a Delfinek, amik akkor nagyon magas színvonalat képviseltek mind a menettulajdonságokat, mint pedig az utazási komfortot tekintve. A Delfinek 1979. május végéig közlekedtek a járaton. A Delfinek nemcsak a Vindobonát szolgálták ki, közlekedtek például Malmőbe és Koppenhágába is. A motorvonatok már akkor 160 km/h sebességre voltak képesek, két motorjának teljesítménye 2000 lóerő volt. Négy-hat kocsis szerelvények voltak, amelyeket az idény igényeinek kiszolgálása függvényében változtattak, volt étkezőkocsija is. A Vindobona kötelező helyjegyes járatként közlekedett, és a határmenti területeken korlátozott volt az utasforgalom. Szokatlan volt például az ülések elrendezése is, akkoriban nem volt egyáltalán elterjedt a termes elrendezés, sőt az ülések forgathatók voltak, azaz a menetirányhoz lehetett igazítani őket.

A Delfinek nyugdíjba vonulása után klasszikus szerelvények közlekedtek már a Vindobonán, 1989 után az elsők között sorolták a prémiumkategóriás EuroCity vonatnembe. A vonat menetvonala is megváltozott, már Brünn és Břeclav érintésével közlekedett Bécs, majd Villach felé. A német oldalon volt amikor Berlin, volt amikor Hamburg volt a végállomás. A Vindobona jelenleg is létezik, csak más formában, a Prága és Graz közötti railjetek viselik ezt a nevet, naponta nyolc pár közlekedik. A Berlin–Bécs összeköttetés is megmaradt, bár Csehországot elkerülve, hosszabb útvonalon, de gyorsabban közlekednek a DB ICE szerelvényei.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!