Nem kis hullámzást mutat a Nemzetközi Űrállomás sorsáról zajló párbeszéd, vagy inkább az egymásnak olykor durván ellentmondó nyilatkozatok sora. Az Űrvilág űrkutatási portál összefoglalója szerint a néhány hete megtartott Nemzetközi Világűrkongresszuson Ausztráliában szóba került az amerikaiak Deep Space Gateway nevű terve, ami nem más, mint egy Hold körül keringő űrállomás, amely bázisként szolgálhat a sokkal, de sokkal távolabbi kozmikus célpontok felkereséséhez.

Ez kifejezetten orosz–amerikai vállalkozásként valósulhatna meg, de a jelek szerint egyelőre nem ez a jövőbeni közös program az igazi kérdés, hanem megint csak az ISS jövője. Korábbi megállapodások szerint a „csak” a Föld körül keringő űrállomás 2024-ig még mindenképp fennmarad, és az Adelaide városában összegyűlt űrkutatási szakemberek és űrhajósok többnyire az állomás továbbélésére szavaznak, olykor némi szkepszissel körítve.

Az űrállomás, még egyben...

De a portál szerint még a Roszkozmosz vezetője is elhatárolódott azoktól az orosz véleményektől, amelyek szerint Oroszország valamikor leválasztaná saját moduljait, és azokat külön űrállomásként (bevallottan erősen katonai jelleggel) működtetné tovább. Komarov ezzel szemben azt mondta: a munkát az állomáson a jelenlegi partnerekkel kell folytatni.

A jelek szerint azonban egészen másképp állnak a dolgok, amikor magas rangú politikusok szólnak bele az űrügyekbe. Ehhez persze van joguk, hiszen mind a NASA, mind a Roszkozmosz állami ellenőrzés alatt működő intézmény. A moszkvai törvényhozás felől a Russian Aviation híradásai szerint erős hangok hallatszanak az oroszellenes szankciókkal szemben szükséges intézkedésekről, és ezek egyike állítólag az űrbéli kooperáció radikális leépítése lenne.

Romanyenko, amikor még nem volt képviselő

Ami kicsit szomorú, az az, hogy a tudósítás szerint ezügyben az orosz Duma egy olyan jeles képviselője sem túl optimista – aki pedig űrhajós volt, méghozzá nem is akármilyen. Roman Romanyenko két, hosszú időtartamú expedíció, a 20/21 és a 34/35-ös részese volt más orosz és amerikai, illetve ESA-űrhajósokkal a Nemzetközi Űrállomáson, 2009-ben, illetve 20012–13-ban. Első alkalommal 187, második expedícióján 145 napot töltött az űrben. 2012-ben az orosz kozmonauták vezetője lett, de aztán egészségügyi okok miatt fel kellett adnia aktív űrhajós tevékenységét.

Nyilatkozata első részében ugyan arra emlékeztetett, hogy az amerikaiak számítógépes és navigációs rendszere létfontosságú az oroszoknak is, vagyis az űrbéli ellenintézkedések visszaüthetnek Oroszországra. Ugyanakkor az már egyfajta komoly figyelmeztetésként értelmezhető, hogy az amerikaiak a Szojuz-űrhajók nélkül nem tudnak személyzetet eljuttatni az ISS-re (mint ismeretes, ez a helyzet valószínűleg 2019-ig tart, ha a jövőre kipróbálandó új amerikai űrhajókat sikeresen tesztelik és munkába állhatnak).

Orosz űrhajók az állomáshoz kapcsolódva

Romanyenko arra emlékeztetett – igazságértékét nem lehet megkérdőjelezni, ugyanakkor eléggé bizarr érv – , hogy az űrállomáson használt vécék is orosz tervezésűek és orosz részegységekből épültek.

Végülis Romanyenko nyilatkozata reális végkicsengéssel zárult, az volt a lényege, hogy az amerikaiak és az oroszok nemigen tudnak meglenni egymás nélkül, egymásra utaltak az űrállomás fenntartásában. „A szankciók ugyanakkor az együttműködés teljességének elvesztéséhez vezethetnek” – figyelmeztetett, és tárgyalásokat sürgetett az ügyben.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!