A keddi nap a Boeing nagy szenzációját hozta, a világ és Európa egyik legnagyobb légitársasági csoportja, az IAG (British, Iberia és a többiek) 200 MAX megvásárlására írt alá szándéknyilatkozatot, ami egyben kiállás a típus és a gyártó mellett is. Voltak olyan aviatikai portálok, amelyek annyira megzavarodtak ettől, hogy a hírlevelükben nem is említették ezt az apróságot.

Szerdán Le Bourget visszazökkent az eredeti kerékvágásába, ismét az Airbus dominált, méghozzá a keskenytörzsű fronton, azon belül is az A321neo új változata, az XLR volt a sztár, ez a 8700 kilométeres hatótávolságú, megnövelt felszállósúlyú, plusz tartályokkal felszerelt keskenytörzsű, amelynek programindítása hétfőn történt és azóta is szép számban gyűlnek rá a megrendelések.

És akkor lássuk a szerdai fejleményeket. Kezdődött a Qantas bejelentésével, az ausztrálok 36 XLR-t használnak majd, huszonhat már jegyzett A320-as rendelést konvertálnak át az XLR-re és ehhez még jön plusz tíz XLR megvásárlása. A gépeket ugyanakkor nem a Qantas, hanem annak diszkont leányvállalata, a Jetstar színeiben láthatjuk majd, amely ázsiai és csendes-óceáni célpontokat köt majd össze az ötödik kontinenssel.

A tajvani China Airlines tizenegy XLR megvásárlására írt alá szándéknyilatkozatot illetve tizennégyet lízingel. Ehhez képest némi meglepetés, hogy a Hong Kongban bejegyzett Accipiter Holding húsz „sima” A320-ast vásárol.

És a két, igazán nagy jelentőségű bejelentés: az American Airlines ötven XLR-re tart igényt, ebből harminc a már létező 321-es rendelés konverziója, és plusz húsz példány megvásárlása. Ami pedig a magyar utazóközönséget is érintheti: az Indigo Partners befektető cég három légitársaságának szerez be ötven nagy hatótávolságú keskenytörzsűt, ebből harminckettő lesz plusz vásárlás és tizennyolc meglévő gépekre vonatkozó rendelés konverziója XLR-re. Az Indigo Partners négy társasága jelenleg 295 egyfolyosós Airbust használ és további 636 gép vár leszállításra a 2017-es emlékezetes hatalmas kötés nyomán.

Az XLR-ekből tizennyolc jut a Frontiernek, tizenkettő a Jetstarnak és húsz a Wizz Airnek. A légiközlekedéssel foglalkozó újságírók az első hosszútávú illetve észak-atlanti diszkontjáratok beindítása óta próbálnak valamiféle konkrétumot kicsikarni a Wizz-vezértől arra nézve, hogy beszáll-e a közép-európai diszkont az Európa és Észak-Amerika közti nagy légiversenybe, Váradi József pedig minden ilyen alkalommal kitért a konkrét válasz elől, bár nyilatkozataiban olykor sejteni engedte, hogy a társaság képes lenne felvenni a kesztyűt. A 2023-tól forgalomba álló Wizz-XLR-ek pedig ezt valóban lehetővé teszik.

Ezzel együtt sem a légitársaság közleménye, sem benne a Váradi-idézet nem ad biztos információt erről. A gépről a vezérigazgató ezt mondja: „Nagyobb hatótávolságának köszönhetően megnyitja a lehetőséget a Wizz Airnek, hogy összekösse a Wizz térképének egymástól eddig elérhetetlen távolságra lévő úti céljait, és ezzel még tovább bővítse hálózatát. Jelenleg számos 5-6 órás útvonalat repülünk utasaink megelégedésére, az XLR révén pedig akár 7-8 órás útvonalakon is kínálhatjuk majd kiváló ár-érték arányú és magas színvonalú szolgáltatásunkat.”

Eddig elérhetetlen úticélok? Budapestnek ma már van közvetlen összeköttetése Észak-Amerikával, a keleti partvidékkel, de nagyrészt hálózati légitársaságok révén, a nálunk piacvezető diszkont belépése valóban felfűtené a versenyt például a Budapest–New York vonalon. Az XLR nagy „trükkje”, hogy keskenytörzsű géppel, annak alacsonyabb üzemeltetési költségei mellett lehet vele olyan távokat repülni, amelyeket korábban szinte kizárólag kétfolyosós, szélestörzsű típusok repültek. Ez az olcsóbb üzemeltetés teszi lehetővé, hogy egy észak-atlanti járatra a diszkont társaság valóban olcsóbb tarifákkal álljon elő.

A hosszú távú diszkont egyelőre nem okozott olyan hatalmas áttörést, mint a közepes és rövid vonalakon működő low-costok. Ugyanakkor a Wizz alapítása óta követi a piacteremtés politikáját, vagyis hogy a kínálatával gerjesszen új utazási igényeket. Az XLR talán egy ilyen lépés eszköze lehet: azokat mozgatná meg, akik eddig nem gondolkodtak atlanti repülésben a költségek miatt, mint ahogy a kétezres években, a társaság alapításakor olyanok szálltak gépre, akik korábban nem gondolkodtak abban sem, hogy eljussanak légi úton mondjuk a távolabbi mediterrán vidékekre.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!