Az egykori bécsi Északi Pályaudvar a maga nyolcvanöt hektárjával a legnagyobb fejlesztési területnek számít Bécs belvárosában. Az úgynevezett Zöld Szívben most egy tízhektáros részen alaklítanak ki városi parkot, melynek övezeti átsorolása éppen ma történik meg.

A városszövetbe ékelődő egykori vasúti területek (forrás: wien.at)

Az úgynevezett „Gstetten”, azaz használat nélküli, sérült terület átalakítása során a kialakult természetközeli karakter megtartása, finomhangolása a cél. Ennek során az egykori vágányok nyomvonalain alalkítják ki a park gyalogútjait. A park azonban nem a fő cél, inkább csak következmény: 2025-ig ugyanis beépül az egykori pályaudvar nagy része, mintegy húszezer embernek biztosítva lakást és munkalehetőséget, többek között hat magasházban is. Az új városrész közepében elterülő park a lakó- és munkakörnyezet nívóját fogja emelni.

Az új városnegyed koncepcióját először 2014-ben mutatták be, ezután egy hónapig tartottak az érintett lakosság részvételével zajló vitafórumok. Az itt összegyűjtött kívánságok és ötletek nagy része befolyásolta a tervezési szakaszt, mely ma, a Stadtgartenamt (egyfajta bécsi „Főkert”) és az Agence Ter tájtervezőiroda részvételével az egykori északi pályaudvarnál álló Nordbahnhalléban megtartott bemutatóval zárul le.

Tetszetős, egyszerű, de érthető grafika

A terv szerint az időközben beerdősült területek természetközeli, vad karaktere megmarad az egykori víztorony és a Nordbahnhalle térségében, amely a flóra és fauna, valamint a neves békástavak megtartását is jelenti, utóbbiak felett egy gyalogosstég fog végigkígyózni, amelyről, mint egy tanösvényről lehet az élővilág közepébe kerülni. A térséget csak egytelen új út, a Leystrasse fogja átszelni, mely Leopoldstadt és Brigittenau között teremt összeköttetést.Az egykori északi pályaudvar Bécs legjelentősebb fejpályaudvara volt. Ide csatlakozott az 1837-ben megnyitott Floridsdorf-Deutsch Wagram vasút, mely a császárság első gőzüzemű vasútvonala volt. 1918 után a megváltozott gazdaságföldrajzi viszonyok miatt helyzete a fővároson belül ellentmondásossá vált, de egészen 1945-ig működött. A második világháború végéen pusztításai ezt a pályaudvart sem kímélték, a háború után ezért Praterstern vette át szerepét, a ma nyilván megmenthetőnek és értékesnek ítélhető állomásépületet 1965-ben lebontották. A környék azóta a vasúti közlekedésben elvesztette fontosságát, a megmaradt vágányok elsősorban használaton kívüli járművek tárolására szolgáltak, az épületállomány pedig mindenféle, vasúttól jórészt független funkcióknak adott otthont. Az 1990-es évek eleje óta a pályaudvar területe a bécsi városfejlesztés egyik legnagyobb összefüggő projektterülete.

A pályaudvar főépülete, bontása előtt

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!