Levegőben az egyik esélyes – bár az az igazság, hogy ennek a hatalmas versenynek a végkimeneteléről még tippelni sem próbálnak a nemzetközi szaklapok, portálok, annyi a jelentkező és annyira nagy a tét. Az amerikai légierő T-X tendere legkevesebb 300, de inkább 350 kétüléses sugárhajtású kiképzőgép megrendelését jelenti a nagyon bevált, de már nagyon koros, négyszáz gépes T-38-as flotta leváltására, és hogy legyen mivel felkészíteni a pilótákat az ötödik generációs harci gépek repülésére, amelyek közül egyébként egyiknek sincs kétüléses változata. Természetesen a győztes számíthat arra, hogy a gépe nemcsak az Államokban lesz kelendő, hanem mindenhol másutt, ahol például az F-35-ös lesz az alaptípus.

A mostani fontos mérföldkő az egyik tavaly alakult meglepetéspáros első gépének repülése. A Boeing és a Saab szeptemberben mutatta be az elkészült prototípust, amelyről hosszan találgatta a szaksajtó, hogy mennyiben fog hasonlítani a Saab harci gépére, a Gripenre. Nos, a jelek szerint fontos részeiben azonos vagy legalábbis hasonló, másutt alaposan átalakult. A kiinduló pont feltehetően az lehetett, hogy a Gripen a ma használatos modern, negyedik generációs gépek közül az egyik legkisebb, legkönnyebb, amely mégis hangsebességnél gyorsabban repül. Méghozzá annak a General Electric F404-esnek a változatával, amelyből kettő dolgozik a Boeing egyik fontos termékében, az F-18-as Hornetben, illetve Super Hornetben.

Gyanítható tehát, hogy a Gripen törzskiképzése, hajtómű-integrációja olyan bázist jelentett, amely köré viszonylag gyorsan hozzá lehetett tervezni az új orr-részt a megemelt hátsó üléssel, a delta helyett trapézalakú szárnyakat, a farokrészt a jobb lassúrepülő tulajdonságokat lehetővé tevő, F-18-stílusú ikervezérsíkkal, és persze nyilván a pilótafülke és a műszerfal is az ötödik generáció követelményei szerint alakul.

A tegnapi 55 perces repülés során tesztpilóták meglehetősen pozitívan nyilatkoztak a gép tulajdonságairól, kezeléséről, a pilótafülke elrendezéséről, és ami különösen fontos, az légierő vezető berepülőpilótája a hátsó ülésből élvezhető remek kilátásról.

Annak ellenére, hogy a pontos paraméterek, kritériumok meghatározása még hátra van, hatalmas a tülekedés. A Boeing-Saab mellett ott van az amerikai–koreai versenyző, a Lockheed/KAI T-50A Golden Eagle, amely már számos példányban repül, persze feltehetően a tenderen egy alaposan átalakított változat fut majd; a Northrop Grumman, a leváltandó T-38-as eredeti gyártója a híres Scaled Composites (immár saját leányvállalata) munkájaként alakít ki egy prototípust; a Raytheon/Alenia a már szintén szolgáló M-346-ossal nevez; a Textron a saját fejlesztésű, de eddig meg nem rendelt mini harcigépét, a Skorpiót veti be.

Sőt, a napokban jelentkezett egy újabb versenyző, egy másik meglepő páros: a Sierra Nevada/Turkish Aerospace, amely kifejezetten kompozit-építésű géppel száll be a küzdelembe, és amiről csak annyit lehet még tudni, hogy két, a business-jetekhez használt kisebb hajtóművet akar beépíteni a gépébe. A törökök egyebek mellett az F-16-osaik összeszerelésével szerezhettek elég tapasztalatot, a Sierra Nevada is igen fejlett technológiákkal dolgozik, egyik a már siklóteszteken túljutott apró űrrepülőgép, a Dream Chaser.

Szóval szinte a teljes globális légiipar rámozdult a T-X tenderre, de győztes csak egy lesz. Elméletileg 2024-ig kellene szolgálatba állítani a kiképzőgépeket, de ekkora verseny mellett, ilyen komoly résztvevőkkel, nehezen elképzelhető, hogy az egyes fázisok kiesői könnyen belenyugodnának a vereségbe és az elúszott üzletbe: azonban a folyamat tervezői nyilván belekalkulálják az eredmények megtámadására szánt időt is...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!