Az iráni nemzeti légitársaság a napokban négy ATR 72-600-as légcsavaros-gázturbinás utasszállítót vett át a gyártótól, annak a szerződésnek a részeként, amely összesen húsz ilyen gép megvásárlásáról szól, és amely azt jelenti, hogy megkezdődött a szankciók korszaka utáni változás a hatalmas ország belső légiközlekedésében is.

A korlátozások feloldása komoly pezsgést hozott a világ repülőgépiparában, hiszen azzal, hogy a korlátozások megszűntek, óriási piac nyílt meg a gyártóknak. Ezt elsősorban, és még a szankciók hivatalos feloldása előtt, az európaiak lovagolták meg, és a korai tárgyalások után az iráni elnök tavalyi párizsi látogatása során nyilvánosságra hozták az első megállapodásokat. A világ ezek közül elsősorban a nagygépes üzletekre figyelt, azonban már akkor szerepelt az egyességek között az Iran Air húsz ATR-re szóló rendelése és további húszra szóló opciója.

A regionális utasszállítók (fotók: ATR)

Az első „legális” Airbus (a korábbi időszak kétségesen tiszta 320-es és 340-es beszerzései után) idén januárban érkezett Teheránba, az első szankciók utáni szélestörzsű, egy A330-as pedig március közepén. Mondhatni mindkét gépnek megvan a maga szimbolikája, a kétfolyosós A330-as az Iran Air hosszú, interkontinentális hálózatának újjászületéséről szól, a 321-es pedig a középhatótávolságú hálózatról, a megbízható légi kapcsolatról a Közel-Kelet országaival, vagy akár egy igazi európai vonalrendszer kiépítéséről.

Mint erről az Airportal beszámolt, az Iran Air emberei már egyeztettek a magyarországi hatóságokkal és a reptérkezelővel is egy Teherán–Budapest-járat megnyitásáról. Az irániaknak azért is lehetett bizalmuk a magyarországi partnerek iránt, mert amikor sok európai desztináció nem szolgálta ki kerozinnal az iráni utasszállítókat, volt, hogy Ferihegyen szálltak le visszafelé úton tankolni.

Az ugyancsak Airbus-érdekeltségű ATR gépeinek érkezése elsősorban az iráni belső légiközlekedés megújulásának az eszközei, márpedig ez létfontosságú a nagy kiterjedésű ország, a sokszor a felszínen nehezebben megközelíthető városok életében. Iránban hatvan körüli azoknak a repülőtereknek a száma, amelyek képesek fogadni ezeket a gépeket, amelyek egyébként alkalmasak arra, hogy hegyek közé szorított, nem annyira jól betonozott és nem túl hosszú pályákon is üzemeljenek.

Sorakozó Toulouse-ban

Az irániak tavaly megkötötték a maguk nagy üzletét az amerikai konkurenciával is: a Boeing a szerződés szerint nyolcvan gépet szállít Iránnak, vagyis valamivel kevesebbet, mint az Airbus, ezek nagy része keskenytörzsű 737-es, harminc pedig mostani és a majdan piacra kerül továbbfejlesztett, nagy hatótávolságú szélestörzsű 777-es.

Ellentétben azonban az európaiakkal, az amerikai gyártó gépeinek leszállítása még nem indult be, sőt, nincs is még végleges zöld jelzés, részben gazdasági, de elsősorban politikai okok miatt. Egyfelől kérdéses a gépbeszerzéshez szükséges összegek hitelkonstrukciója, másfelől a Trump elnök hátterét adó republikánus törvényhozók az üzlet ellen érvelnek, mondván, hogy Irán továbbra sem tett le az egyik legfontosabb közel-keleti fegyveres szereplő, a Hezbollah támogatásáról, ami egyben fegyverszállításokat is jelent, és ezeket gyanúk szerint Teherán polgári gépekkel, sőt, papíron utasszállító járatok felhasználásával juttatja el a címzettnek.

A kétségeket nemrég egy érdekes mozzanat is alátámasztja. Irán egy másik nagy légitársaságát, a Mahan Airt a külvilág az iráni Köztársasági Gárda illetve a teheráni titkosszolgálatok amolyan kormányzati utazási ügynökségeként tartotta számon, azzal együtt, hogy szintén voltak a szankció hosszú időszaka alatt európai járatai. Nos, áprilisban több alkalommal látták a Mahan régi szélestörzsű Airbusait leszállni Damaszkusz repülőterén, és ezután következett az izraeli légitámadás a nemzetközi légikikötőhöz közeli fegyverraktárak megsemmisítésére. (Egyes hírek szerint ez volt az F-35-ös harcigép-típus első éles bevetése.) Egy másik iráni légitársaság, a Qeshm Fars Air 747-ese pedig azután jelent meg Damaszkuszban ismeretlen rakománnyal, hogy a cég 2013-ban felfüggesztette légiszállítási tevékenységét.

Ez a 777-es lett volna az irániaké (fotó: Paine Field News)

Nem tudni természetesen, mennyiben függ mindez össze egy másik történettel, ami viszont egy kudarccal végződött beszerzésről szól: heteken át úgy tűnt, hogy Irán megkapja első nagy hatótávolságú Boeing utasszállítóját, aztán a tranzakció váratlanul leállt. A gép az iráni közlekedési miniszterhelyettes közlése szerint a Turkish Airlines számára elkészült Boeing 777-300ER lett volna, amelyet a megrendelő a forgalom visszaesése és a géppark megújítási programjának visszafogása miatt nem vett át. Nem sokkal ezután azonban ugyancsak iráni hivatalos közlés, az Iran Air vezérigazgatójának nyilatkozata szerint a 777-esről szóló tárgyalások leálltak, mert a gép „a továbbiakban nem hozzáférhető”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!