Robbanás Bajkonurban: kérdéses az őszi Szojuz-start

iho   ·   2013.07.08. 14:00
proton_failure_cim

Az utóbbi idők leglátványosabb űrrepülési malőrje történt néhány napja a bajkonuri űrrepülőtéren, az orosz Glonassz navigációs műholdak három új példányának felbocsátásakor: mint az iho/repülés is beszámolt róla, az elemelkedés utáni másodpercekben a hatalmas Proton hordozórakéta letért a pályájáról, instabilan inogni kezdett, majd a földnek fordult és lezuhant, mindössze két és fél kilométerre a kilövőpadtól. Hírek szerint az orosz hordozórakétákon nincs önmegsemmisítő berendezés, ezért nem lehetett felrobbantani a levegőben, a hatszáz tonnányi üzemanyag a földön égett el. Szerencsére sérültje, áldozata nem volt a balul sikerült, harminc másodperces repülésnek.

Orosz források nem tartják kizártnak, hogy a baleset oka egy korán történt start volt, amitől az automata rendszerek azt „hitték”, hogy valami baj történt a rakétával, és a mentőrendszer „távolította el” a Protont a kilövőpadtól.

Azt lehet mondani, hogy az űrrepülés természete szerint kockázatos dolog, kudarcok, balesetek voltak és vannak, ez a múlt heti malőr azonban igen komoly visszhangot keltett a szaksajtó berkeiben. A jelenlegi legnagyobb teljesítményű orosz hordozó, a Proton rakétacsalád 1965 óta 388 missziót teljesített, ezek közül 45 végződött részlegesen vagy teljesen sikertelenül: ez elsőre nem lenne rossz arány, a mostani történés azonban meglehetősen érzékeny időszakában érte az orosz űripart – állapítja meg elemzésében az Aviationweek portál, az elmúlt harminc hónap során öt felbocsátás vallott kudarcot az oroszok részéről.

Egy Proton rakéta a szerelőcsarnokban...

Kellemetlen az esemény abból a szempontból is, hogy a kazah kormány is vizsgálatot indított az ügyben, hiszen az egykori szovjet űrközpontot Oroszország a Szovjetunió széthullása óta súlyos pénzekért bérli Kazahsztántól. A vizsgálat első megállapítása, hogy a baleset következtében keletkezett mérgező anyagok nem veszélyeztetik a környezetet és az élővilágot, ugyanakkor a portál emlékeztet arra is, hogy korábbi problémák és a minden kilövéskor „természetes mód” lezuhanó rakétafokozatok, egyéb roncsok miatt a kazahok korlátozták a kilövések számát Bajkonurból.

...és útban a kilövőpad felé

A különböző állami és magánvállalkozások megbízásából a műholdak pályára juttatásával foglalkozó és az orosz technikán alapuló cég, az ILS (International Launch System) 2013-ban 13 Proton-startot tervezett, de amíg a vizsgálat ki nem deríti a mostani kudarc okait, a többi start, köztük az Astra-2E távközlési műhold július 20-ára tervezett indítása is halasztást kell, hogy szenvedjen.

Emelés starthelyzetbe

A megoldást a portál szerint leginkább egy új, modernebb nagyrakéta-család fejlesztése hozhatja, az Angara hordozók az évtized végére válthatják fel a Protonokat, és ezek a rakéták indíthatóak lesznek az észak-oroszországi Pleszeckből éppúgy, mint a most fejlesztés alatt álló távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtérről is.

A hazai Űrvilág.hu portál szerint Bajkonurra a baleset miatt két-három hónapos leállás vár, ami érintheti a következő Progressz teherűrhajó július végére tervezett indítását éppúgy, mint a szeptemberben esedékes emberes Szojuz-startot a Nemzetközi Űrállomásra. A NASA Watch szerint a Szojuz-űrhajók kilövőállása a hatalmas bajkonuri kompleximban a mostani baleset helyszínétől húsz kilométerre esik. Egy szakértői hozászólás szerint a legrosszabb verzió az lett volna, ha a rakéta a kilövőpadon robban.

Kapcsolódó hírek