Kína első teherűrhajója sikeresen összekapcsolódott Kína első űrállomásával, mindez történt automata üzemmódban, két nappal a felbocsátás után.

A méretes űrhajó szerelés közben

A tavaly szeptember óta keringő Tienkung-2 kísérleti űrállomáson tavaly októberben járt kétfőnyi személyzet, azóta lakatlan, viszont igazából egy ambiciózus program fontos eleme, az ázsiai űrhatalom ugyanis nem vesz részt a Nemzetközi Űrállomás fenntartásában, amit az ISS-t működtető államok azért nem tartanak túl nagy bajnak, mert nem akarják a maguk technológiájával felpörgetni a kínai űrprogramot, de a kínaiak maguk is inkább azt favorizálják, hogy saját űrállomásuk legyen.

A most felbocsátott teherűrhajó, a Tiencsou-1 az űrállomások ellátásának természetes eszköze lehet, hiszen az ISS-t is automata szerkezetek látják el időről időre a létfenntartáshoz, az állomás saját hajtóművéhez és a tudományos programokhoz szükséges anyagokkal és elemekkel, ilyen az orosz Progressz, az amerikai Dragon és a Cygnus, vagy akár a már nem repülő európai ATV, illetve a japán HTV. A külföldi megfigyelők szerint a mostani kísérlet során, miután embereket és tudományos programokat nem kell kiszolgálni, a fő feladat az, hogy a dokkolt szerkezetből sikeresen át tudják venni az űrállomás pályakorrekcióihoz használt hajtómű üzemanyagát.

A start pillanata (fotó: Daily Mail)

Ami érdekes, mondhatni elgondolkodtató, hogy a teherszállító méretei gyakorlatilag megegyeznek magának a kísérleti űrállomásnak a méreteivel, ami ebben az esetben nem azt jelenti, hogy az állomás kicsi, hanem azt, hogy a teherűrhajó nagyon nagy. A hossza 10,6, a legnagyobb átmérője 3,35 méter, saját súlya 9,4 tonna, ehhez képest hat tonnányi hasznos terhet képes az állomáshoz szállítani. Sőt, a kínaiak nyilatkozata szerint nehezebb is, mint maga az űrállomás, legalábbis a jelenlegi elem, amely 10,4 méter hosszú és 3,4 méter átmérőjű. A méreteket egyébként a kínai űrügynökség által kiadott fantáziakép is jól érzékelteti.

Összehasonlításképp: a Progressz hossza nyolc méter, átmérője pedig 2,2 méter, a Dragon 7,2 méter hosszú és 3,7 méter széles, a már nem használatos ATV nagysága haladja csak meg az új kínai versenytársét, a hossza hasonló, 10 méter körüli, az átmérője viszont négy és fél méter, a hasznos teher pedig hét és fél tonna volt.

A dokkolás előtti másodpercek

Mindez azért gondolkodtatja el az embert, mert ugyan a felbocsátást követően a kínaiak két hónapos programról beszéltek, többszöri dokkolással, majd a történet vége a teherűrhajó külön repülése és a légkörben való elégése lesz, de az „igazi” űrállomás kiépítése gyakorlatilag nyilván ugyanígy történik majd, az első modulhoz kapcsolódik a hasonló nagyságú második, és a teherhajó tervezője is úgy fogalmaz, hogy a szerkezetet „olyan kulcstechnológiák kipróbálására” készítették, amelyek egy jövendőbeli űrállomáshoz szükségesek. A teherűrhajó a dokkolási kísérletek során át fog repülni az űrállomás másik végéhez, a másik dokkolóhoz is, vagyis valóban arról lehet szó, hogy a teherűrhajóval a kínaiak biztosak legyenek a nagytömegű testek tökéletes mozgatásában és összekapcsolhatóságában, ami a majdani, 2022-re kiépülő végeleges nagy kínai űrállomáshoz szükséges.

A teherűrhajó kicsivel nagyobb, mint az űrállomásmodul, amihez kapcsolták

De ki tudja, talán a Hainan szigetén lévő űrrepülőtérről felbocsátott jókora teherűrhajóról kiderülhet, valójában nem más, mint az első kísérleti modul a kísérleti űrállomáshoz... Sőt, nem lenne meglepő, ha a későbbiekben az is kiderülne, valójában, és a felzárkózás felgyorsítása jegyében, 2022-re nem egy teljesen új állomás készülne el, hanem annak a kiterjesztése újabb és újabb részegységekkel, amely már most is a Föld körül kering?

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!