Évek óta az e-járművek gyors felfutását prognosztizálják a kutatók. 2038-ra világszerte több elektromos járművet adhatnak el évente, mint hagyományosat, 2050-re a világ összes járművének már a fele elektromos meghajtású lesz.

A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation, ICCT) független nonprofit szervezet kutatást végzett, amelyben azt vizsgálta, hogy a világ mely városai vezetik irányítják az elektromos autók forradalmát, és mely okok miatt járnak ők az élen. Az „elektromos autó” kifejezés a kutatásban magába foglalja a teljesen elektromos, és a plug-in hibrid autókat is. Elsősorban a személygépkocsikra fókuszál a tanulmány, így az eredményül kapott számok azokra értendőek, az egyéb elektromos járművek (így a buszok) csak mellékesen kerülnek szóba.

A számok jól mutatják a hirtelen robbantást: míg 2015-ben az EV-Volumes adatai szerint közel 540 ezer hibrid és teljesen elektromos meghajtású gépjárművek adtak el, hetven százalékkal többet mint 2014-ben, csak 2017 év elejéig kétmillió elektromos autót értékesítettek világszerte. A hirtelen növekedés oka, hogy a gyártók folyamatosan jelennek meg az újabb fejlesztésekkel, a kormányok pedig is a klímavédelem és a levegőminőség javítása érdekében egyre szigorúbb rendeleteket vezetnek be, melyekkel a villanyautók vásárlása felé terelik az embereket. Nagyon fontosak a kedvezmények is, melyekre a tanulmány később tér ki.

Bár legtöbb ország autópiacán az elektromos járművek száma növekedést mutat, mégis jelentősek a különbségek. A kutatás szerint világviszonylatban mindössze húsz városra koncentrálódik az elektromos közlekedés, itt 2016-ban a világ összes villanyautójának a negyven százalékát adták el. A tanulmányt ugyancsak kiértékelő Villanyautósok portál felhívja a figyelmet, hogy ez a húsz város a világ népességének mindössze három százalékát, és az összes személygépkocsi-értékesítés nyolc százalékát adja.

Az összesített elektromos autók eladásának alakulása, és az elektromos autók százalékos aránya az összes eladott autó számán belül

Azok a területek, amelyeket az elektromos közlekedés fővárosának neveznek a következő feltételeknek felelnek meg: legalább húszezer összesített elektromos autó eladás 2016 végéig, legalább 3000 tisztán elektromos autó eladás 2016-ban, az összes személygépkocsi- értékesítésből pedig minimum öt százalékos elektromos részesedés 2016-ban. A feltételek alapján Kína élen jár, az országból ugyanis hét város is felkerült  a listára. A városok: Peking, Hangcsou, Csingtao, Sanghaj, Sencsen, Tajjüan, Tiencsin, Párizs, Tokió, Amszterdam, Rotterdam-Hága, Oslo, Utrecht, Bergen, Stockholm, London, New York, Los Angeles, San Francisco, San José.

Magyarország nagyon távol áll ezektől a számoktól jelenleg: összesen háromezer elektromos jármű van forgalomban, bár ennek kevesebb mint fele tisztán elektromos meghajtású. A szakmai előrejelzések szerint 2020-ra a tizenötezer elektromos járművet, 2030-ra akár a százezret is meghaladhatja a hazai elektromos járművek száma. Egyébként míg Peking, Csingtao és Bergen városában összetétel szerint csak teljesen elektromos autót vásároltak az emberek, addig például Sanghajban, vagy Stockholmban inkább plug-in hibrid fele hajlik el a mérleg nyelve.

A nyilvános töltőpontok száma, ez a szám egymillió fővel vizsgálva, valamint az egy töltőpontra jutó autók számának alakulása

Nemcsak települési szintű intézkedéseket figyelhetünk meg a szabályozások tekintetében, a kormányzatok nemzeti szinten is ösztönzik a társadalmat. Az Európai Unióban éppen zajlik egy átalakulás, aminek mentén egyre szigorúbbak a szén.dioxid-kibocsátására vonatkozó korlátozások. De ha távolabb megyünk, Kína bevezette a New Energy Vehicle rendszert; az új hajtáslánc-technológiát képviselő autókra adott állami támogatásnak köszönhetően Kína a tisztán elektromos és hibrid járművek legnagyobb piacává vált. Említhetjük a kaliforniai Zero Emission Vehicle-t (ZEV) is, amelynek értelmében a kormány a zéró kibocsátású járművek bevezetésének támogatására irányuló politikákat dolgoz ki.

Amellett, hogy az élen járó városokban az oktatásban, a társadalomban is népszerűsítő kampányokat dolgoznak ki, igyekeznek kedvezményekhez juttatni az elektromos autók tulajdonosait. Számos kínai és európai városban a villanyautók a fizetős helyeken is ingyen parkolhatnak, elsőbbségi helyeket kapnak az engedélyezési eljárásokban, csak hogy néhány kedvezményt említsünk. A norvég városokban ingyenes nyilvános töltési lehetőséget nyújtanak, Londonban, és több kínai városban pedig kötelező minden ötödik parkolónak töltővel rendelkeznie. Kínában az is a kedvezmények közé tartozik, hogy míg tilos autóval közlekedni a nagyvárosokban, az elektromos autókkal kivételt tesznek.

Egyes területek jellemzői a világon eladott összes elektromos autó számával összevetve

Azok tehát, akik elektromos autóval rendelkeznek, éves szinten is jelentős anyagi megtakarítást érhetnek el. Hazánkban ismert a zöld rendszámokat illető kedvezmény, amit azok kapnak meg, akik megfelelnek a „környezetkímélő gépkocsi státusznak” (a 6/1990. KöHÉM-rendeletnek). A kedvezmény egyebek mellett ingyenes parkolási lehetőséget ad Budapesten és több nagyvárosban, illetve a környezetkímélő gépkocsik, így a plug-in, illetve hatótávnövelős hibridekre sem kell regisztrációs adót fizetni.

A tanulmány kitér a töltési infrastruktúrára is. A legtöbb töltőpont Kínában található, de a norvég és holland városok is kiemelkednek. Mindemellett az Egyesült Államok említett városaiban a legmagasabb az egy töltőpontra jutó elektromos autók száma.

Végeredményében az elektromos közlekedésben azok a városok járnak élen, ahol a nemzeti és települési szintű szabályozás ösztönzően hat az elektromos autók vásárlására. A környezetvédelmi szempontoknál, úgy tűnik, az emberek választásában nagyobb nyomatékkal vannak jelen a kedvezmények és anyagi megtakarítások, amelyek miatt sokan elektromos gépjárműre váltanak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!