Sokan sokféleképp örülhetnek annak, hogy megtörtént egy fontos döntés, a Közlekedési Múzeum új helyszínt kap; szemben azokkal a tervekkel, amelyeket a Városliget-projekt kormánybiztosa két éve az iho.hu-nak adott interjújában is vázolt, nem az eredeti, egy földalatti szinttel bővülő épületben kap helyet a gyűjtemény, hanem valahol a Ligeten kívül, feltehetően egy teljesen új, e célra épülő épületben. Bár ez sem teljesen biztos, hiszen amint a gyűjtemény mostani raktári elhelyezésénél, úgy talán a végleges helyszínként is számolnak a vasúti „rozsdaövezetek” nagyobb épületei valamelyikének átalakításával.

Ennek a 2015-ös nyilatkozatnak a második részében beszélt Baán László a repüléstörténeti gyűjtemény sorsáról is: az ő első verziója az volt, hogy az anyag „fölmegy Budaörsre, a volt budaörsi repteret is igénybe vesszük” (sic!). Illetve az iho kérdésére megemlítette a második lehetőséget is, vagyis hogy „a Ferihegy 1-es terminálja is felmerült egyébként”.

Baán László ekkor, vagyis 2015 márciusában azt mondta, április közepéig kérte „a lehetőségek véglegesítését”, hogy aztán megszülessen a döntés. Ami a jelek szerint azóta sem született meg, és a jelek szerint a friss fejlemények sem hoztak még végleges megoldást. Illetve még az sem világos, egyáltalán része-e a mostani elképzeléseknek az az „apróság”, hogy a kormányzat a ligeti fejlesztések során ígéretet tett a repüléstörténeti gyűjtemény méltó elhelyezésére is.

Képeink a Petőfi csarnokban készültek, közvetlenül a végleges zárás előtt

Tehát a tegnapi fejleményekről. Sem a Baán László féle szöveg, sem Vitézy Dávidnak, a Közlekedési Múzeum vezetőjének  bejegyzése nem tér ki a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteményére. Vitézy Facebook-bejegyzésében így szerepel a számunkra érdekes rész: „a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjteményünk (vonatok, buszok, villamosok, stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg”. Szóval, vasúti járművek, autóbuszok, villamosok, stb: a satöbbi vajon mit rejt?

A Baán László féle közlemény hasonlóképp nem nyújt sok eligazítást a repüléstörténeti gyűjtemény jövőjéről. Itt is szerepel ez a bizonyos „vasúti járművek, autóbuszok, villamosok, stb.” kitétel, megintcsak a repülés említése nélkül. Korábban azt lehetett tudni, hogy a jövőbeli kiállítási koncepció valamiképp kettéválasztaná a múzeumépületbe inkább elférő, illetve a nagyméretű darabokat. Ebben pedig az az érdekes repülő szempontból, hogy a múzeum legnagyobb repülőgépei nem a Pecsa anyagát őrző raktárban, hanem Ferihegyen vannak, hiszen az Aeropark kiállított gépeinek nyolcvan százaléka a Közlekedési Múzeum tulajdona, köztük a legnagyobb bemutatott gépek, a Tu-154-es, a Tu-134-es, a HA-MOA Il-18-as, és így tovább.


Ahogy erre Baán László is utalt, és amint erről portálunk is beszámolt, a gyűjtemény elhelyezéséről több koncepció létezik. Valóban volt legalábbis olyan elképzelés, amely szerint a Budaörsi repülőtér lenne erre megfelelő helyszín, de erről nagyon kevés szó esett 2015 óta. Sűrűbben lehetett hallani arról, hogy a repüléstörténeti gyűjtemény vagy a Ferihegyi repülőtér régi, már erre a célra nem használt 1-es termináljába kerülne, vagy a terminál mellé, egy külön e célra emelt építményben-hangárban, esetleg olyan funkcióval, hogy nem egyszerűen egy megnézhető kiállítás jönne létre, hanem a repülőképes állapotba hozható régi gépek otthona.

Az Aeropark, mint hírt adtunk róla, momentán éppen költözik: az eddigi helyen bővíti a reptéri parkolási lehetőségeket a Budapest Airport, az Aeropark új helyszíne az eddigi közelében most alakul, a gépeket már átvontatták, talán napokon belül megtudhatjuk, mikor láthatja ismét a közönség a gyönyörű madarakat. De az eddigi megjelenésekből az is világos, hogy a park vezetése továbbra is komolyan reméli, hogy az új hely is ideiglenes lesz, és a gyűjtemény végleges otthonának megteremtése összekapcsolódik majd az egykor a Petőfi-csarnokban őrzött, pompás, és mondhatni egyedülállóan gazdag repüléstörténeti anyag elhelyezésével.


A régi Aeropark zárásakor portálunk interjút készített Somogyi-Tóth Gáborral, az Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ közhasznú nonprofit kft. ügyvezetőjével, ebben olvasható a következő kérdés és válasz:

– „Szó volt távlati tervekben arról, hogy valamikor majd a régi 1-es terminál, illetve annak a körzete legyen a végleges kiállítási helyszín, és hogy a Petőfi csarnok anyaga is oda kerüljön…

– Ez egy szándék, aminek van több formálója és támogatója, akik mind reménykednek a megvalósulásban, ezek között ott van a repülőgépek többségének tulajdonosa, Közlekedési Múzeum, a Budapest Airport, és egy nagy nevű építész, a Prima Primissima díjas Tima Zoltán, a SkyCourt és az új móló tervezője is. Ha a Múzeum, a Budapest Airport, és mi is szeretnénk, akkor talán van valamennyi esélye is, bár természetesen jelentős finanszírozást igényelne ez a gyönyörű koncepció. Ezért most az épülő új Aeroparkot abban a szellemben terveztük meg a Budapest Airporttal, hogy ha ez nem sikerül, akkor is tartós helyszínen és professzionális keretek között tudja fogadni a látogatókat a páratlan gyűjtemény.”

Nos, az, hogy minderről, egyáltalán a repüléstörténeti gyűjteményről a friss közlésekben szó sem esik, magyarázható többféleképp. Az egyik verzió szerint a kormánybiztos és a Múzeum vezetője a lehető legtermészetesebben gondol a múzeum kollekciójának részeként az aviatikai anyagra, csak épp kimaradt a vonatok, buszok, villamosok sablon-felsorolásából. A másik lehetőség, hogy a repüléstörténeti gyűjteményt azért nem emlegetik, mert valóban külön sorsot szánnak neki, akár az Aeropark által remélt módon, akár másképp. A harmadik lehetőség, erre gondolni sem merünk, az, hogy a repüléstörténeti gyűjtemény annyira periférikus, érdektelen az illetékesek számára, hogy eszükbe sem jut, amikor a végső döntéseket meg kellene hozni a Közlekedési Múzeum jövőjéről.

Ennyit a helyzet aktuális összegzéseként. Az iho/repülés szeretett volna további információkat kapni Baán Lászlótól, akinek sajtófőnöke visszahívást ígért, de egyelőre nem sikerült a tervezett újabb interjú. És ugyancsak nem sikerült többet megtudnunk az ügyről Vitézy Dávidtól sem, akit szintén megpróbáltunk elérni. Remélhetőleg a napokban mégiscsak kiderül majd, mi lesz az egykori Pecsa egykori szárnyas csodáival.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!