Tanulságos történetek 2. Holland harcok: KLM, Fokker
Tanulságos a KLM története is. Gondolom, sokan élnek még ma is abban a hitben, hogy a KLM a holland nemzeti légitársaság. A szomorú valóság azonban az, hogy a KLM igazából már nem is létezik. Amikor 2004-ben fuzionáltak az Air France-szal, létrejött az Air France–KLM nevű cég, amelyet Franciaországban jegyeztek be. Ettől függetlenül a KLM és az Air France saját neve alatt repül, de a látszat mögött egy nagyon is francia cég áll... Annak minden előnyével és hátrányával.
De a KLM nem az egyetlen patinás holland cég, amelyet a hollandok az évek során kidobtak az ablakon. A híres DAF autógyár személyautó részlegét 1975-ben eladták az akkor még svéd Volvónak, és ez lett a márka halála.
Még szomorúbb történet a Fokkeré. Ez az eredetileg Németországban beindult repülőgépgyár Hollandiába való költözése után minden ízében holland cég lett. Ki ne ismerné a Fokker 27-est vagy a Fokker 28-ast? A cég dinamizmusára jellemző, hogy 1981-ben egyszerre két új típus kifejlesztésébe kezdett, ami azért még a jóval nagyobb cégek számára sem mindig evidencia. Valójában a Fokker 50 a 27-es továbbfejlesztett változata volt, míg a Fokker 100 az F28-asé. A fejlesztés költségei az égbe szöktek és a cég majdnem csődbe ment 1987-ben. A holland kormány kimentette őket, de feltételül szabták, hogy szerezzenek maguknak egy partnert, akik a megfelelő tőkeerővel rendelkeznek. Ez a partner a Daimler-Benz érdekeltségébe tartozó DASA lett...
Mint kiderült, a választás legalább annyira szerencsétlen volt, mint a Swissair a Sabenának. A DASÁ-nak a Fokker versenytársnak számított, és megszerzése nem kis mértékben arra irányult, hogy ezt a versenytársat semlegesítsék. A DASÁ-val való együttműködés 1992 és 1996 között létezett, és nem volt igazán gyümölcsöző. Amikor 1996 januárjában a Daimler-Benz úgy döntött, hogy csak az autógyártásra koncentrál, megszakították a Fokker-kapcsolatot. Március közepére a Fokkert végleg felszámolták.
De vissza a KLM-hez.
Volt egy idő, mikor a cég minden holland konkurensét egyszerűen bekebelezte. A Martinair és a Transavia mint márka megmaradtak ugyan, de ez csak a külső látszat volt.
Aztán jött a krízis, és a KLM kénytelen volt elfogadni az Air France ajánlatát... Ez a házasság pénzügyileg sikeres volt (még akkor is, ha a kombinált cég továbbra sem lett nyereséges), de a vállalati kultúra különbözősége nagyon nehéz helyzet elé állította az illetékes vezetőket. A hollandok amúgy sem híresek rugalmasságukról, viszont annál inkább szókimondásukról és a konszenzuson alapuló döntéshozatalról. Ez ütközött össze hatalmas csattanással a francia tekintélyelvű vezetéssel... A franciák jöttek Amszterdamba, a hollandok mentek Párizsba, szorgalmasan tanulták egymás nyelvét és közben sűrűn átkozták azt a keserves világot, ahol ilyen kombinációkra kell vetemedni az életben maradás érdekében.
Persze azért szép lassan összecsiszolódtak a dolgok.
A hollandok ma már inkább csak megszokásból tekintenek a KLM-re mint sajátjukra. A rövidítés az jelenti Királyi Légitársaság, a tulaj francia. „Liberté, egalité, fraternité”... Ahol a legutolsó király igencsak rosszul járt, bár le nem fejezték, de száműzetésben kellett meghalnia.
Hát ilyen ez a repülős világ.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
