Adunk hitelt, hogy aztán abból velünk építtesd meg a vasutadat! Honnan is ismerős ez az üzleti konstrukció? Na, hát a mag nem hullott terméketlen földre, bár az elsőség vitatható, hiszen a német cégek törökországi nyomulása vélhetően jóval régebbi folyamat, mint a kínai vasútépítő cégek magyarországi nyomulása. A Recep(t) viszont ugyanaz. Törökország 35 milliárd euró értékben szeretne vasútfronton beruházásokat végrehajtani, ehhez a technológia Németországból jönne – és természetesen a pénz nagy része is. Hozzá kell tenni, hogy a történet nem most kezdődött, hanem a több mint száz éve elkezdett Bagdad-vasúttal, azóta van – amellett, hogy nélkülözhetetlen – a német finanszírozásnak és technológia tudásnak jó híre a Közel-Keleten.

A szándék politikai vonatkozása, hogy minden eltagadottsága ellenére a menekülthullám elsődleges célpontjának számító Németországnak alapvető érdeke jóban lenni Törökországgal. Ha politikai szinten megengedhetőek is a török hatalmi berendezkedést célzó kritikák, érdemes azok élét egy-egy mindkét fél számára kedvező üzlettel rögtön elvenni, így tartható fenn a törékeny egyensúly.

Mintegy három hónappal ezelőtt török részről érkezett a megkeresés, ahol rögtön felmerült a Siemens neve. Ez a cég fogná össze azt a konzorciumot, amely a meglévő vasúti pályák villamosítása, új biztosítóberendezéssel történő ellátása mellett új, nagysebességű pályákat is tervezne és építene.

A török vasúthálózat jelene és kilátásai

Az ehhez szükséges 35 milliárd eurónyi összeg egy része német forrásból érkezne, a pontos pénzügyi konstrukciót még nem dolgozták ki. A Bagdad-vasút építésének korában a német forrásból történő finanszírozás azért bizonyult vonzóbbnak egyéb, angol és francia bankoknál, mert Németország esetében fel sem merült az, ami a másik két ország esetében igen: a finanszírozásért cserébe területi befolyást is akartak szerezni, ellenben Németország csak az üzletre koncentrált. A területi befolyásszerzés azóta fel sem merülhet, de a történet hátterét érdekesen színezi az országoknak a menekültválság során változó súlya és értéke a politikai sakktáblán, amire a török líra gyengélkedése még rádob egy lapáttal. Könnyen belátható ugyanis, hogy egy török államcsőd nyomán az eddig így-úgy betartott, a menekültek visszatartására irányuló megegyezés az EU-val könnyen érvényét veszítheti. Az Oroszország felé gesztusokat tévő török külpolitika megszelídítésére is kedvező eszköz lehet a gigaüzlet. Így válik a TCDD-Velaro személyszállítási szolgáltatásból politikai fegyverré – tegyük hozzá: avatatlan kezekben.

A trend viszont egyértelmű: az Isztambul és Ankara között megnyílt nagysebességű pályára Törökország még a spanyol CAF-tól rendelt motorvonatokat, az Ankara és Konya, valamint az Eskisehir és Isztambul közötti szakaszokra azonban már a Siemens Velarója volt a befutó, ezek Magyarországon történő átszállításáról portálunk is beszámolt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!