A főpolgármester a Városi kerékpáros konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat hosszú távú városfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a közlekedésfejlesztés, ezen belül az integrált kerékpárosbarát környezet megteremtése.

Tarlós István rámutatott, a célok eléréséhez elengedhetetlen a szemléletformálás, és fontos, hogy a főváros minden közlekedője megértse: egy csaknem kétmilliós város közlekedésének tervezése, működtetése olyan komplex feladat, amelyet csak együtt, minden közúti közlekedési szereplő érdekeit arányosan figyelembe véve lehet alakítani.

A fejlesztésekről ma már folyamatosan egyeztetnek és meghallgatják a kerékpárosok igényeit. A fővárosi közlekedést igyekeznek kompakt rendszerként kezelni, és tudomásul kell venni, hogy a kerékpárosok érdekeinek érvényesítése fokozatosan, megfelelő ütemezéssel történhet.

Tarlós István közölte: az idén fővárosi forrásból további tizenhat gyűjtőállomás és háromszáz új kerékpár kerül forgalomba a MOL Bubi közbringa rendszerben. A 3-as metróvonal déli szakaszának – április 6-án kezdődő – felújításához kapcsolódva idén nyáron tizenhárom új gyűjtőállomás létesül. Folyamatosan bővül a kerékpárforgalmi főhálózat is, komplex útfelújítások és nagyprojektek megvalósulása várható kerékpárforgalmi létesítmények kiépítésével.

Tarlós István közölte azt is, hogy a fővárosi közfejlesztési tanács csütörtökön készül elfogadni a 2013-as Balázs Mór-terven alapuló Budapesti mobilitási tervet.

Mint mondta, ha a tényeket vesszük alapul, és nem bizonyos „támogatott retorikákat”, akkor nem lehet mást megállapítani, mint azt, hogy a kerékpáros fejlesztések összehasonlíthatatlanul jelentősebbek az utóbbi kilenc évben, mint előtte több évtizeden át.

A mai városvezetésnek feltett szándéka, hogy harmonizálja az érdekeket, ezért a Magyar Kerékpárosklub és a fővárosi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a főváros kerékpáros közlekedésének további javítása érdekében – jelentette ki Tarlós István, rámutatva: ilyen „mélységű” együttműködés Budapesten még soha nem volt. Megjegyezte azt is, hogy azóta eljutott hozzá a kerékpárosok „12+1” pontja, azokból „9+1-et” már ma kezelhetőnek tart.

A főpolgármester elmondta, az elmúlt csaknem tíz évben mintegy negyven kerékpárosbarát fejlesztés valósult meg a fővárosban, létrejött emellett a MOL Bubi közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, valamint a Magyar Kerékpárosklubbal együttműködve iskolai program indult a biztonságos közlekedésről.

Tarlós István kitért arra, fontos látni, hogy Budapesten a jövő közlekedési igénye a mai közlekedési rendszerben, a múlt városszerkezetében és jelenlegi úthálózatán bonyolódik le. Ez az ellentmondásos helyzet a napi működésben, de a jövő megtervezésénél is okozhat, és okoz is nehézségeket. A problémát rövid és középtávon ésszerű intézkedésekkel, hiánypótló projektek megvalósításával, hosszabb távon pedig kiérlelt koncepción alapuló fejlesztésekkel lehet feloldani.

A főpolgármester szólt arról is, hogy az elmúlt mintegy tíz éves munkának köszönhetően Budapest Európa egyik legvonzóbb és legélhetőbb városa lett, 2019-ben elnyerte az „Európa legjobb úticélja” címet. Különösen figyelemreméltó, hogy ez a kitüntetés épp Brüsszelből érkezett – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar főváros egyedülálló adottságaival, fejlődő infrastruktúrájával egyre több befektetőt, vállalkozásokat és utazókat vonz a világ minden részéről.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos előadásában arról beszélt, hogy külföldön és Magyarországon is próbálják az autókat kiszorítani a városi terekből. Példaként említette, hogy hat évvel ezelőtt a fővárosi Kossuth téren még egy nagy autóparkoló volt.

A kormánybiztos közölte, a következő években Magyarországon soha nem látott kerékpáros fejlesztések indulnak, azokra 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Elmondta, Budapesten a cél, hogy 2030-ra 2,5 százalékról 10 százalékra növekedjen a kerékpáros közlekedés részaránya.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a városi közlekedési eszközmegosztó szolgáltatásokról szólva arról beszélt, hogy a piacon egyre több elektromos közlekedési eszköz jelenik meg. Ezek között említette a közösségi elektromos robogók és elektromos rollerek megosztását. Külföldi példákra hivatkozva megemlítette, hogy nagyvárosokban egyre többen veszik igénybe az elektromos kerékpárokat, mint a hagyományosakat.

Vitézy Dávid kijelentette: sok nemzetközi példa azt mutatja, hogy az autóközpontú várostervezés nem a jövő útja.

Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár előadásában azt hangsúlyozta: tudatosabb közlekedésfejlesztésre van szükség. Fő feladatként jelölte meg, hogy a budapesti agglomerációból a városba közlekedők számára értelmes, vonzó alternatívát kell nyújtani az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Ennek egyik lehetséges módja a déli körvasút fejlesztése – mondta, majd szintén fontos lépésként jelölte meg a HÉV-vonalak fejlesztését.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondta, a kerékpáros közlekedésnek köszönhetően a városban felszabadulnak közterületek, kevesebb lesz a közlekedési dugó, csökken a lég- és zajszennyezettség, továbbá a kerékpáros közlekedés erősíti a helyi kiskereskedelmet. Ma Magyarország a felnőtt lakosság hetven százaléka szokott kerékpározni, és a felmérések azt mutatják, hogy igény van a kerékpárosbarát városra.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!