Ez már hivatalos: az orosz ipari és kereskedelmi tárca a TASSZ hírügynökséggel közölte az új, modern orosz szuperszonikus utasszállító megtervezésének és elkészítésének menetrendjét. Ezek szerint a tervezés végső szakasza 2022 és 2026 közé esik, előzőleg zajlik a műszaki részletek kidolgozása, erről született megállapodás a minisztérium az orosz repülőgépipari konszern, az UAC (United Aviation Corporation) között.

A fejlesztési folyamat során legkésőbb 2022-ig a levegőbe kell, hogy emelkedjen egy a felhasznált technológiák igazolására szolgáló demonstrátor-példány, ezt használják az aerodinamikai kialakítás véglegesítésére illetve a terhelési mérésekre. A végső konstrukció prototípusának felszállása 2027-ben kell, hogy megtörténjen.

Ahonnan az elnöki ötlet kiindult: Tu-160

A közlemény szövegéből kiderül, hogy legalábbis első megközelítésben nem légitársaságoknak szánt gépről van szó, annak ellenére, hogy az Aeroflot már hónapokkal ezelőtt jelezte készségét a típus forgalomba-állítására, hanem 100-120 millió dollár közti árfekvésű business-jetekről. Korábbi becslések szerint ezekből a hazai piac 20-30 példányt igényel. A gép egyéb paramétereiről a hírügynökségi beszámoló nem beszél, tehát nem tudni, mekkora lesz például a gép utazósebessége, hatótávolsága.

Az is érdekes, ami szintén nem szerepel az anyagban, vagyis bármiféle utalás az új orosz szuperszonikus koncepció eredetére: mint erről portálunk is beszámolt, a polgári gép kialakítását maga Putyin elnök vetette fel, amikor megszemlélte Kazanyban az orosz hangsebesség feletti variaszárnyú stratégiai bombázó, a Tu-160 új, M2-es változatát. Az ötletet még az orosz szakmai közvélemény is meglepetéssel és némi szkepszissel fogadta, azóta már nem is azt emlegették, hogy az utasszállító a „Fehér Hattyú” bázisán készülne, hanem inkább azt a formulát lehetett olvasni, hogy a fejlesztés a Tu-160 „egyes megoldásainak és technológiájának” átvételével történne.

Ez a fantáziarajz még a Blackjackről készült...

A mostani hivatalos közlésben azonban már utalás-szerűen sem fordul elő a Tu-160-as, gyanítható tehát, hogy az orosz tervezők mindinkább egy teljesen új konstrukcióban gondolkodnak, például biztos nem alkalmazzák a Blackjack varia-szárnyát. Az is a teljesen önálló elképzelésekre utal, hogy a tervezés első néhány évét főképp a hajtóműre fordítják, vagyis az NK-32-esnek még egy, a mostani modernizálás során kialakított variánsa sem jöhet szóba, ha a viszonylag gazdaságos polgári üzemeltetés a cél.

Még egy adat: az is a friss megállapodás része, hogy a  fejlesztéshez kapcsolódó kutatási és kísérleti tevékenység költségvetése 42 milliárd rubel, több, mint 644,3 millió dollár. Arról azonban becslések sem olvashatók, hogy a teljes programba mennyi pénzt kell beleölni: nyilván nagyon-nagyon sokat, kisebb technológiai kihívást jelentő új típusok kialakítása sem igen úszható meg 10-15 milliárd dollár alatt. Egy ilyen hatalmas befektetés megtérülésére viszont gyaníthatóan akkor van esély, ha a program tovább képes lépni az üzleti gép kategóriáján, és a géppel sikerülne betörni a hagyományos légiközlekedés piacára is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!