A hírt az Egyesült Királyság légügyi hatósága jelentette be, egyben azt is, hogy a londoni kormány több mint harminc repülőgépet bérelt, hogy a külföldön rekedt 110 ezernyi Monarch-utast hazahozza. A „menekítő akció” hétfőtől zajlik. az első gép már visszatért Ibizáról. A társaság portálján a CAA, a brit légügyi hatóság közleménye olvasható csak a leállásról.

A brit kormány szállítási minisztere szerint a Monarch a Földközi-tenger térségében kialakult árháború miatt bukott el, a légitársaság a legnagyobb brit légicég, amely ilyen sorsra jutott. A leállás azután következett, hogy a Monarch és a hatóságok között zátonyra futottak a tárgyalások.

A Monarch bukása kapcsán két fontos faktort említenek a híradások. Az egyik a ráfizetéses üzemeltetés a rövid menetrend szerinti vonalakon, a másik a törökországi és az egyiptomi turistaforgalom radikális visszaesése a két fontos célországban történt súlyos terrortámadások, illetve a törökországi puccskísérlet nyomán, de a szíriai háborút is az turizmus csökkenésének okai közé sorolják. Mindez azt jelentette, hogy a Monarch a spanyol és a görögországi üdülőhelyi vonalakon kellett, hogy versenyezzen az erős konkurenciával. A társaság tulajdonosa, a Greybull Capital már tavaly szeretett volna megszabadulni a menetrend szerinti rövid vonalakból álló hálózatától és a több profitot hozó hosszú távú üzletágra fókuszálni.

2015-ben a forgalom már jelentősen, 19 százalékkal visszaesett. Tavaly a Monarch 6,3 millió utast vitt negyven desztinációra öt brit reptérről (Gatwick, Luton, Birmingham, Leeds-Bradford és Manchester). Azonban a kemény versenyhelyzetben csak úgy tudott lépést tartani, hogy jelentősen aláígért a vetélytársaknak, ami viszont a bevételek csökkenésével járt. A légitársaság működése az elmúlt egy évben az előző időszak 27 millió fontnyi profitja helyett 291 milliós veszteséget hozott. Ennek ellenére a Monarch leállásáról szóló bejelentés láthatóan váratlanul érte az iparágat és az utazóközönséget is.

Az utasok hazahozatalára indított akció flottájához tíz A320-ast bérelt a hatóság a Qatartól, ezek közül kettőt Stanstedre, négyet Birminghambe, négyet Gatwickre irányítottak. Négy gépet, egy A310-est és három A330-ast az Air Transat bocsájt a britek rendelkezésére. Akik még nem indultak el, azok visszakapják a befizetett összeget, a törölt járatok utasainak száma vagy háromszázezer. Az üdülőhelyeken lévőknek nem kell plusz pénzt fizetniük azért, hogy hazarepüljenek, ráadásul nem kell lerövidíteniük az üdülésüket, a visszatérésük „többé-kevésbé” az eredeti menetrend szerint történhet, olvasható a BBC összefoglalójában.

A Monarch Airlines 1968-ban kezdte meg működését, egy Luton–Madrid charterrepüléssel, a flotta az első időkben Bristol Britannia légcsavaros-gázturbinás gépekből állt. Aztán a társaság Boeing 720-asokkal lépett be a sugárhajtású korszakba, majd a géppark 737-esekkel és BAC-1-11-esekkel bővült. A nyolcvanas években kezdett váltani a Monarch a charter-társaságok egyik kedvenc típusára, a Boeing 757-esre, ez volt a légitársaság egyik legfontosabb növekedési korszaka, majd következett az Airbusok beállítása, először az A300 modernebb, 600-as változatával, majd a 320-as gépcsaláddal. Az A330-asok megjelenése szorította ki a gépparkból a néhány évre bérelt MD-11-eseket és az egyetlen DC-10-est, szerepelt aztán a gépparkban 767-es is.

A 2010-es stratégiaváltás hozta a charter helyett a menetrend szerinti repülések túlsúlyát, 2014-ben újabb változások következtek, a géppark negyvenkettőről harmincnégyre csökkent, de ekkor még láthatóan bíztak a társaság vezetői a jövőben, ezt mutatta a Farnborough-ban bejelentett harminc példányos 737 MAX rendelés, amit aztán negyvenötre emeltek. A mostani flotta azonban még túlnyomórészt A320-asokból, illetve huszonöt hosszabb törzsű 321-esből áll. A Monarch egyike azoknak a légitársaságoknak, amelyeknek a rendelésállománya nagyobb, mint a jelenleg használt géppark, hogy a lekötött gépeknek mi lesz a sorsa, az nyilván későbbi döntés kérdése, de a társaság csődje nem teszi valószínűvé, hogy ezek a gépek a Monarch sárga-fehér-sötétkék festésében kerülnének forgalomba.

A hazamenekítő akció a brit közlekedési miniszter szerint precedens nélküli válasz egy precedens nélküli helyzetre: legalábbis, ami a brit légiközlekedést illeti. Az európai légiközlekedés jelenlegi zilált helyzetében azért bőven találunk precedenst, az Alitalia és az Air Berlin csődjét, a Ryanair hatalmas járattörlési hullámát, nemkülönben egy orosz légitársaság, a VIM csődjét, amit pedig, mint erről később beszámolunk, az állami rásegítés sem tudott megakadályozni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!