Akkor ugyan még nem lehetett tudni, hogy bő fél évvel később, 2007. március 4-étől tizennégy mellékvonalon szünteti majd meg a kormány a személyszállítást, de valahogy benne volt a levegőben, hogy a Győrből Veszprémen át Siófokig közlekedő „fürdős” gyors az akkori formájában már nem biztos, hogy újra fog közlekedni az elkövetkező szezonban. Ezért fogtam magamat, és a vonat közlekedésének utolsó előtti napján, 2006. augusztus 19-én, szombaton felkerekedtem, hogy mozdonyvontatta szerelvénnyel utazhassak végig a 27-es vonalon.

Hajmáskéren hagytam az autómat és ott vártam meg a Győrtől Siófokig korszerűsített M47-es által továbbított vonatot. A Hajmáskér és Lepsény közötti egyvágányú közlekedés miatt menetvonalnak nem állt bővében a MÁV, így a fürdős a hétköznap is közlekedő személyvonat menetvonalában közlekedett, Veszprémből már hozta magával azt a Bézét, ami amúgy szólóban jött volna. Lepsényből már önállóan tért vissza Hajmáskér irányába, mint ahogy más napokon is tette volna.

Akkoriban még meg sem született a MÁV-Start és a MÁV-Trakció, a mozdonyokon és vagonokon sima MÁV-felirat virított. A 27-es vonalon végig utazva érezni lehetett, hogy az elhanyagolt infrastruktúrát már nem akarja különösebben hasznosítani sem a vasúttársaság, sem a magyar állam. Pedig jártak erre kerülő útirányon még nemzetközi vonatok is, amikor le volt zárva a pálya Lepsény és Szabadbattyán között. És nagyon régen, egy távoli galaxisban, még létezett vasúti összeköttetés Hajmáskér és Balatonfűzfő között is – igaz, mindkét végponton rossz irányban voltak a sínpárok bekötve, így nem lehetett Budapestről Várpalotán át menetirányváltás nélkül Balatonfüredre eljutni.

Arra is születtek tervek, hogy Várpalotától Balatonfűzfőre új vonal épüljön, ebből persze nem lett semmi. A másik ötlet, hogy a 29-es vonal Szabadbattyán és Balatonakarattya közötti szakaszát egy Lepsénynél kiágazó, a 27-es vonal nyomvonalát felhasználó új összeköttetéssel váltanák ki. Ehhez is azonban legalább két deltavágány építése lenne szükséges a 27-es felújítása mellett, ráadásul a 29-es villamosítását Balatonfüredig már elkezdték tervezni. A legújabban felmerült gondolat, hogy a Balaton körbejárhatósága érdekében lenne szükség a csajági deltára, vagy egészen új nyomvonal építésére.

Veszprém felől érkezik Hajmáskérre a siófoki fürdős. A képre kattintva galéria nyílik! (fotók: a szerző)

Akárhogy is nézzük, elődeink nem ismerték fel annak fontosságát a Győr–Veszprém–Dombóvári HÉV 1895-ös engedélyeztetésekor, és a tapolcai vonal 1911-es megépítésekor, hogy a HÉV-vonallal a Balaton megközelíthetőségét is elősegítsék. Sőt, Csajágon sokáig hídon keresztezte a MÁV vonala a HÉV-et és csak a hatvanas években hajtották végre a 29-es nyomvonalkorrekcióját. Ma már a tapolcai vonal is ugyanarra az állomásra fut be, persze most már fővonalként, mint a 27-es. Az eredeti Csajág állomás megszűnt, de felvételi épülete mai napig lakott. A korábbi nyomvonal és annak töltése a tapolcai vonatokból szemlélve még mindig kivehető, valamint az eredeti vonalvezetés 27-es feletti hídja is még helyén van. A jelenlegi állomás eredeti neve Csajág átszálló volt.

A vonal további folytatása Dombóvár felé már csak történelem, még Enyingre sem lehet lemenni. Az egykori 49-es vasútvonal mentén már vonatpótló autóbuszok sem közlekednek. Az északi folytatás Győr felé viszont él és virul, ráadásul itt menetrendi fejlesztés is megvalósult és a helyi önkormányzatok, valamint civilek (a Bakonyvasút Szövetség vezetésével) a vontatójárművek fejlesztését is forszírozzák. Ugyancsak ők javasolták a forgalom helyreállítását a 27-es vonalon a Balaton jobb megközelíthetősége céljából, ennek alátámasztására különvonatot is szerveztek Papkeszire 2018. augusztus 25-én.

A vonal újranyitására (Papkeszibe néhanapján még lejön a tolatós tehervonat, innen Csajágig kellene megpucolni a pályát a tizenkét éves vegetációtól) legalább ötmilliót kellene költeni. A mindenféle tenyérjósok, sámánok, varázslók, üveggömbös emberek szerint majd 2020-ban jön egy mágnás, aki mellényzsebből kifizeti ezt az összeget, de az is lehet, hogy a balatonfüredi villamosítás terveibe csempészték bele ezt a sokmilliárdos beruházáshoz képest elenyésző költséget, hiszen Berhida, Csajág és Küngös nagyon fontos elővárosai Székesfehérvárnak...

De ne szaladjunk ennyire előre az időben! Én most még ott vagyok a lepsényi állomáson és várom, hogy elinduljon velem a Bézé vissza, Hajmáskér felé. Az augusztusi melegben minden bukóablak és a két tetőszellőző is nyitva, a függönyök összehúzva (már ha vannak), és hiába volt nyitva a lepsényi resti a perontető alá kipakolt műanyag székeivel, Hajmáskéren az autóm vár, így csak egy hideg kólával enyhíthetem hőérzetemet, sör fogyasztása tilos. Micsoda hangulat, kérem szépen!

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!