Váltás Budaörsön, ahogy az érintettek látják – 2. rész: Jövő és garanciák
Folytatjuk páros interjúnkat a Budaörsi repülőtér korábbi és jelenlegi üzemeltetőjével. A Magyar Repülő Szövetség augusztus utolsó napján adta le, az Aeroglobe Kft. fél év időtartamra vette át a repülőteret, addig kiírják a közbeszerzési pályázatot a további üzemeltetésre. Ami portálunkat továbbra is izgatja, az a gyönyörű, de elhanyagolt repülőtér jövője, beleértve a nagyhangárt és a csodálatos, de nem túl jó állapotban leledző Körépületet.
A Magyar Repülő Szövetség elnöke, Mészáros László
– Igaz-e, hogy az MRSZ a repülőtérrel kapcsolatban perelni fog?
– Az MRSZ megtalálta azt az ügyvédet, aki egyelőre szóban azt mondta, vállalja ezt az ügyet, és szerinte azokat a költségeket, amelyeket a tulajdonos helyett fizetett ki a szövetség, illetve az egyéves üzemeltetési költségeket perelni fogjuk. Pontosan tudjuk, mivel ez egy polgári per, évekig elhúzódhat.
Ha körbejárjuk a dolgot: az üzemeltetésre pályázatot kellett volna kiírnia a vagyonkezelőnek, nem most, hanem tavaly augusztusban, amikor a bérleti szerződést felmondta. Száznyolcvan napra nem adhatja ki pályázat nélkül, csak kilencven napra, és csak olyan cégnek adhatja oda pályázat nélkül, amely a közfeladat ellátását tudja igazolni. Ezt ugyanis tőlünk is bekérték. Az Aeroglobe semmilyen közfeladatot nem lát el, csak kilencven napra kaphatta volna meg jogilag az üzemeltetést, és pályázatot kellett volna kiírni. Magyarul a három hónapos hosszabbítást élből megadták nekik. Olyan jogsértés, hogy szinte ordít.
– Elég sokan kérdezik azt, mi a garanciája a mostani helyzetet tekintve annak, hogy Budaörs repülőtér marad?
– Semmi. Tavaly a Vagyonkezelő írt egy levelet a fejlesztési miniszternek, hogy nyilatkozzon, szeretnék-e fenntartani a budaörsi és más ingatlanok állami tulajdonban tartását, vagy eladják. Ezt a kérdést a fejlesztési miniszter megküldte a HM-nek is, kértek róla egy csomó tanulmányt. Egyértelműen az volt az összes javaslat, hogy az állami tulajdonban tartás indokolt és fontos. Össze is hívott a vagyonkezelő egy bizottságot Budaörsön, amire viszont a vagyonkezelő képviselője el se jött. Arra a döntésre vártunk, hogy a fejlesztési miniszter nyilatkozzon, hogy maradjon-e állami tulajdonban vagy eladják. Közben a HM megunta a huzavonát, azt mondta, bocsánat, de nem nálunk pattog a labda.
– Az MRSZ-nek hogyan alakul a jövője? A szövetséget sokan azonosították azzal, hogy a szervezet fő feladata Budaörs működtetése.
– Ez egy nagy tévedés. Az MRSZ-nek az a fő dolga, hogy a repülősportokat képviselje Magyarországon. A vállalkozási tevékenység, ami rajtunk maradt, felesleges kolonc. Az MRSZ megmarad, az egyetlen kérdés, hogy az adóssággal mit fogunk kezdeni, főleg a plusz 15 millióval. E nélkül ki tudtuk volna húzni év végéig.
Budaörs üzemeltetésén kívül mi voltunk egy sor légijármű üzemben tartó szervezete, de ez december 31-gyel egyébként is megszűnik. A hatóság úgy értelmezi az uniós előírásokat, hogy ezt az egyesületeknek egyenként kell megszerezni. Németre fordítva ez biztos másképp hangzik, mert osztrák és német barátaimtól nem hallottam, hogy az ő ilyen jogaikat visszavették volna. Marad tehát egy színtiszta sportszövetség.
– Vannak, akik azt várják, hogy az MRSZ-ben az új helyzet kapcsán tisztújítás is lesz.
– Ez egy érdekes kérdés. Ha a közgyűlésnek, amit összehívunk valamikor október elejére, az az elvárása, hogy az elnökség mondjon le, akkor én ezt tiszta lelkiismerettel megteszem. Kérdés, hogy egy újjászervezést ki akar levezényelni?
Jakab Tamás, az Aeroglobe ügyvezetője
– Ha már az Aeroglobe számított arra, hogy a repülőtér üzemeltetője lesz, akkor nyilván számít arra is, hogy a pályáztatás után is sikeres lesz, a kérdés: hosszú távon mi lesz Budaörssel. Ha nullára jönne ki a bevételek és a ráfordítások aránya, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a rettenetes állapotban lévő csodálatos Körépületet fel lehessen újítani, a nagyhangárt rendbe lehessen hozni, egyáltalán pluszban költeni a repülőtérre.
– A közbeszerzési pályázaton bármilyen üzembentartó jelölt nyer, nyilván komoly lehetőséget kap azzal, hogy hosszabb távú szerződés van a kezében. Innentől kezdve lehet pályázni, hogy akár műemlékvédelmi, vagy bármilyen szempont szerint tőkét tudjunk idehozni, és felújítsuk ezeket az épületeket. Egy műemlékvédelem által nyilvántartott épületet, mint a Körépület vagy a nagyhangár, privát tőkéből nem lehet rendbehozni, zsebből vagy a repülőtér bevételeiből. Látok rációt abban, hogy a repülőtér tudjon jól működni, de az ebből származó többletbevétel csak arra jó, hogy minőségi szolgáltatást nyújtsunk, meg némi minőségi javulást tudjunk létrehozni itt a reptéren. Hogy az a két épület megújuljon, ahhoz muszáj lesz külső tőkét behozni. De amíg nincs a kezemben hosszú távú szerződés, addig fölösleges közbeszerzési pályázatokat, vagy EU-s tendert vagy bármit kinézni.
– Igen, van. Elődeink, nem tudom hány évvel ezelőtt, nemcsak a körépületet és a hangárt vették műemlékvédelem alá, hanem az egész reptér alatt lévő alagcsövezést, ami a vízelvezetést szolgálja, és ami, ha jól tudom, Zsolnai-termék. Magyarul, ha ez szintén műemlékvédelem alatt áll, akkor innentől kezdve senki nem tud itt lakóparkot építeni. Ez az egyetlen szerencséje a reptérnek. Én körülbelül tíz éve vagyok itt, mindig mindenféle hírek szállnak, aggódtunk mi már mindenért, de olyat még nem hallottunk, hogy bezárják és holnap lakópark lesz.
– Hogyan alakulna Budaörs funkciója, mennyiben lesz más a repülőtér a következő években szolgáltatásban, hangulatban? Visszatér-e repülőnapok hagyománya?
– Mindenképpen vissza kellene vezetni a köztudatba, hogy egy évben egyszer legalább van egy repülőnap. Ez nagyon jó lenne, mindenki számára szeretnénk nyitva tartani a repülőteret. A korábbi hírekben olyasmik szerepeltek, hogy a NATO-nak vannak itt gépei, meg hogy innen folynának mentőrepülések, rendőrségi repülések, – ezekből semmi sem igaz. Viszont, ha jövőben egy stabilan nyitva tartó repülőtér lesz, akkor nem kizárt, hogy a fejlesztett szolgálatai révén sok minden másra is lehetne majd használni. Tehát lehetne új funkciókat találni Budaörsnek.
– Mennyire érezhetik magukat otthon a továbbiakban is a repülőklubok, amelyek itt működnek? Nem is egyről van szó, hiszen miután bezárták Hármashatárhegyet, a Műegyetemi Sport Egyesület is ideköltözött.
– Én az Endresz repülőklub tagjait személy szerint is ismerem, és aki ismer engem a szakmából, tudja, hogy semmiféle szempont nincs soha a szemem előtt, csak az, hogy imádom a repülést. Senkit nem akarok ellehetetleníteni, inkább segíteni szeretném őket. Támogatom mindenben a működésüket, de azt nekik is elmondtam, hogy ki kell termelni a repülőtér fenntartását úgy, hogy a bérleti díjat ki tudjuk fizetni, és nullán tudjunk pörögni. Ez az egyetlen szempont, ami miatt lehet, hogy kicsit keményebbnek tűnik a dolog, mint ahogy én azt most állítom.
– Mert pénzt keresni azért egy sportegyesület számára nem egyszerű történet.
– Igen, viszont az Endresz korábban, ha jól tudom, társadalmi munkában ledolgozta a bérleti díjat.
– És a másik egyesület Határhegyről?
– Ők, tudomásom szerint, fizettek azért, hogy itt lehessenek. De most, hogy már lassan beáll az üzemelés, mindenkivel leülünk, és megbeszéljük a feltételeket.
– Végül is az MRSZ-szel, amely a magyar sportrepülés legfőbb szervezője, továbbra is együtt kell működni, nem igaz?
– Amennyiben bármiféle közös dolgunk lesz, természetesen igen. Nincs ezzel semmi probléma.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
