Vármegyei múzeum lesz a pályaudvar épületéből

Az Alföld délkeleti peremén, Erdéllyel határosan terült el Zaránd vármegye – egészen 1876-ig, amikoris egy közigazgatási reform Arad és Hunyad vármegyék között osztotta szét területét. A vasút Brádot (amely nem folyamatosan, de vármegyeszékhely volt) a millennium évében, 1896. december 6-án érte el, az Arad–Körösvölgyi HÉV (később az Arad–Csanádi Egyesült Vasutak, ACSEV része lett) pankotai vonalának utolsó hosszabbításaként. A Maros völgyében futó fővonallal az összeköttetést (Déváig) csak 1980-ban építették meg – tizennyolc évvel később meg is szüntették.

A fogyatkozó forgalom miatt egyre elhanyagoltabb, hatalmas felvételi épületet a CFR kezdte el felújítani, a kronika.ro portál tudósítása szerint a kivitelező – bár nem tudta tartani az eredeti, 2017. júliusi határidőt – a munkákkal jól halad. Helyi civil kezdeményezés született néhány melléképület: mozdonyszín, raktár, műhely restaurálására is, ám itt egyelőre nem számíthatnak forrásokra.

A felújított épület regionális helytörténeti múzeummá történő berendezését Florin Cazacu brádi polgármester is támogatja, mondván, az erősen megcsappant, napi három vonatpár jelentette forgalomhoz az épület túl nagy, azonban komoly építészeti értéket képvisel. Emellett remélik, hogy a múzeum fellendíti a környék idegenforgalmát is. A csak nyáron közlekedő Brád–Kistyor keskeny nyomközű vasúthoz is inkább személygépkocsival utaznak, emellett a dévai vonal újranyitására is igény lenne. Ez utóbbi azonban gyakorlatilag egy teljesen új vasútvonal építését jelentené, a sorozatos földcsuszamlások komoly kárt okoztak a ma már két évtizede használaton kívül álló vonalon.

* * *