csik

 

 

Körösnagyharsány ugyan ma a megyehatár (Sebes-Körös) békési oldalán van, de az építéskor Bihar vármegyéhez tartozott.

Csöndben búcsúztatta a történelmi Bihar komor népe a vasutakat, amelyek több mint egy évszázadig becsülettel szolgálták a szállító- és utazóközönséget. Körösnagyharsányból a 37544 számú vonat indult utoljára világosban, 13 óra 40 perckor. (Ezt a korai sötétedés után még két vonatpár követte.) Néhány perccel a menesztő sípszó előtt csöndes emberek közelítettek sorban a Rákóczi és a Vasút utca felől a József Attila utca felé, amelynek utolsó házai mögött a senki földjén, egy földkupacban – mindennemű szolgálati létesítmény nélkül  – végződik a hajdani Bihari HÉV Nagyváradról 1887-ben épült vonala. A vasút az akkori megyehatáron lévő Kótpusztán végződött, és oda négy évvel később érkezett meg a Mátra–Körösvidéki HÉV Alföldet végigszelő Kisterenye–Kál-Kápolna–Kisújszállás–Dévaványa–Szeghalom–Vésztő vicinálisa. Az asszonyok tálcán bejglit és más süteményeket hoztak, a férfiak flaskákban borokat, a kisleányok haja be volt csavarva. Nem beszéltek. Mécsest gyújtottak a földkupacon rögtönzött emléktábla előtt, majd elhelyezkedtek a háromkocsis szerelvényben, hogy utoljára utazhassanak még az őket kiszolgáló vaspályán.

 

01-hataradam

A délelőtti szóló Bz kocog a síneken

 

02-hataradam

Délutánra hármas szerelvénnyé egészült ki

 

03-hataradam

Az utolsó utasok?

 

04-hataradam

A vonal sírhantján...
(Határ Ádám felvételei)