Az üzlet még tavaly köttetett meg az egyetem és a legfiatalabb német buszgyár között, melynek összértéke 13,5 millió euró – egy jármű vételára átlagosan tehát közel 300 millió forint; mintegy másfél-kétszerese egy „hagyományos”, de korszerűnek számító alacsonypadlós, csuklós trolibusznak. Ezek a trolik azonban nemcsak az árcédulájukkal, hanem számos más jellemzőjükkel is kitűnnek tömegből, talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen luxusjárművek korábban ebben a kategóriában még sehol nem készültek.
Rögtön megakadhat a szemünk a futurisztikus, nagy sebességű vonatokra emlékeztető dizájnon, ami a megrendelő egyik legfontosabb kérése volt, azzal az indokkal, hogy egy hagyományos megjelenésű jármű valószínűleg nem lenne elég vonzó a hallgatók számára, nem csábítaná át őket a közösségi közlekedésre az autózás helyett.
Az alapszín fehér, aminek itt – például a hazai Volán vállalatokkal ellentétben – természetesen nem költségtakarékossági, hanem praktikussági okai voltak: a szélsőségesen meleg, olykor 50 °C-ot is meghaladó hőmérsékleten egyszerűen ez a legideálisabb választás, tekintve a napfény okozta erős felmelegedést is.
A légkondicionáló berendezés is direkt erre az éghajlatra tervezett kivitel; a három, tetőre szerelt egység összteljesítménye 73 kilowatt, az ajtóknál úgynevezett légfüggönyöket alakítottak ki, az oldalablakok pedig a minél jobb hőszigetelés érdekében kétrétegűek. (Érdemes megemlíteni, hogy itt várakozás közben sem fognak megizzadni az utasok, hiszen még a megállók is légkondicionáltak).
Az egész karosszéria minden egyes porcikáján a Viseon stílusjegyei („V” betűk) köszönnek vissza
A járművek elektromos berendezései és a háromfázisú aszinkron motor a Vossloh-Kiepétől származik, és egy 175 kilowatt teljesítményű Cummins dízelmotort is beépítettek, ami szintén mindennapos használatban van, ugyanis a vonal és a tőle körülbelül egy kilométerre található garázs nincs felsővezetékkel összekötve egymással.
A vonal egyébként az egyetem 5 négyzetkilométeres alapterületű orvostudományi karán vezet végig, hossza (oda-vissza) 11 kilométer, a trolik három percenként követik majd egymást reggel 7 és este 10 óra között. Ehhez tíz forgalmi kocsira lesz szükség, egy a tartalék szerepét fogja betölteni, egy pedig amolyan VIP jármű, többek között fa padlóval, kifordítható bőrülésekkel, íróasztallal, hűtőszekrénnyel, TFT monitorokkal és rozsdamentes WC-vel is ellátva. Bartha Ernő, a Viseon egyik cégvezetője és résztulajdonosa szerint önmagában ez a mellékhelyiség annyit ér, mint egy Audi…
A troli utastere
Az LT20 is szabvány VDV műszerfalat kapott
(fotók: Marcel van der Geugten)
A Viseon LT20 főbb műszaki adatai:
(a típusmegjelölés magyarázata: L = Low Floor, T = trolleybus, 20 = hosszúság méterben, kerekítve)
karosszéria: önhordó, hegesztett acélszerkezet, KTL lakkozással
hosszúság: 19 515 milliméter
szélesség: 2 550 milliméter
magasság: 3 600 milliméter
belépőmagasság/padlómagasság: 340/370 milliméter
belmagasság: 2 300 milliméter
tengelytáv: 5 875 + 5 055 milliméter
mellső túlnyúlás: 3 440 milliméter
hátsó túlnyúlás: 3 400 milliméter
műszakilag megengedett össztömeg: 33 200 kilogramm
ajtók: 3 darab, 1 200 milliméter szélességű
ülőhely: 44+1
állóhely: 84
hálózati feszültség: 750 volt
közbenső kör feszültsége: 400 volt
fedélzeti feszültség: 24 volt
vontatómotor: 3 fázisú, váltóáramú aszinkronmotor 240 kilowattos névleges teljesítménnyel
kisegítőmotor: Cummins, soros, 6 hengeres dízelmotor, 6700 cm3-es lökettérfogattal és 175 kilowattos teljesítménnyel
mellső tengely: MAN VOK-07-B
középső tengely: ZF AV132
hátsó tengely: ZF AV132/90°
gumiabroncsok: 275/70 R 22.5 (a 2. és a 3. tengelyen dupla kerekek)
