Werbelok az Eucharisztia jegyében

iho/vasút   ·   2019.05.28. 18:00
69euchar

Az egész katolikus világ várja, hogy jövő szeptemberben Budapesten ünnepelje a Krisztussal való találkozást, az Eucharisztiát, mely hitük forrása és csúcsa, a szervező Magyar Katolikus Egyház szándéka szerint azonban ez nem csupán Budapest, de az egész ország ünnepe is kell, hogy legyen. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust legutóbb 81 éve rendeztek Magyarországon, egy ilyen esemény pedig a magyar identitás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A MÁV külön erre az alkalomra átfóliázott 480 002-es Traxx mozdonya és a kisbuszok is ebben a szellemben lesznek majd hírnökei, küldöttei a rendezvénynek országszerte: az Erdő Péter bíboros által megáldott mozdony első útja Csíksomlyóra vezet majd – a szerelvény a Szentatya látogatására viszi a híveket. A néhány nap leforgása alatt mintegy száz négyzetméternyi felületen felmatricázott villamos mozdony addig menetrend szerint közlekedő vonatokban – a tervek szerint – már nem közlekedik. A csíksomlyói látogatás után viszont országszerte találkozhatnak majd vele a MÁV utasai a különböző vasútvonalakon.

A mozdonyt a Vasúttörténeti Parkban mutatták be (fotók: Kovács Tamás, MTI)

A mostani esemény és a 81 évvel ezelőtti világkongresszus között akár a vasút is híd lehet. Mint tudott, annak idején kétszeresen is szentév volt 1938 Magyarországon: a budapesti XXXIV. eucharisztikus világkongresszus és Szent István apostoli királyunk halálának, 1038. augusztus 15-ének kilencszázadik évfordulójáról való megemlékezés kapcsolódott össze egy nagyszabású ünnepségsorozatban. A két ünnep közös csúcspontja a Szent Jobb országlátása volt. A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített mindössze négy hónap alatt a Serédi Jusztinián bíboros vezette Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából a MÁV, amit a hozzá kapcsolódó kocsikkal együtt ma Aranyvonatnak nevezünk. Az ereklyét szállító vagon, az Aranykocsi, a magyar tervező- és díszítőművészet, egyúttal a magyar ipar remeke volt. Az Aranyvonat egy mozdonyból és öt kocsiból állt. Az egyházi és világi méltóságokat szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített Aranykocsit, amit a MÁV egy négytengelyű szalonkocsijából alakítottak ki a MÁV dunakeszi főműhelyében.

Aranyvonat (fotó: Indóház archív)

Útvonala mentén a vasúti őrházakat és állomásokat földíszítették, a falvak népe templomi zászlók alatt, körmenetben vonult ki az állomásokra. A vármegyék határán küldöttség várta az Aranyvonatot, amely a városokban néhány órát, a közbülső állomásokon néhány percet tartózkodott. Az 1938-as nyári mezőgazdasági munkák miatti szünetet kivéve minden héten egy–három napos utakon járta az országot.

A '38-as eucharisztikus kongresszus alkalmából a bel- és külföldi zarándokoknak olyan tömegét kellett a MÁV-nak szállítania, amelyre a magyar vasutak történetében addig nem volt példa. A nagy utasforgalom miatt két mentesítő pályaudvart (Budapest-Dunapart és Budapest-Városliget) létesítettek. A kongresszus vonatforgalmát jól érzékelteti, hogy 1938. május 22-től 31-ig a MÁV hálózatán menetrend szerint közlekedő 4090 személyszállító vonaton kívül 703 különvonatot indítottak – a legnagyobb forgalom május 25-én zajlott, ekkor százegy különvonattal 57 ezer utas érkezett Budapestre. A feladat megoldására a MÁV négyszáz személykocsit kölcsönzött külföldi vasutaktól, 278 elavult és használaton kívüli gőzmozdonyt tett üzemképessé, soron kívül 243 mozdonyvezetőt és 310 fűtőt, illetve segédkezelőt vizsgáztattak le.

Erdő Péter áldásán nem fog múlni a siker

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek