Egy makett-kiállítás és tanulságai

Zainkó Géza   ·   2014.11.10. 11:15
cim
Pelikán Makett Kupa Gödöllő 2014. november 8–9.

Idén is megrendezték immáron ötödször a már hagyományosnak mondható Gödöllői Pelikán Makett Versenyt és Kiállítást. A bágyadt, kellemes őszi napsütésben szombaton és vasárnap sokan keresték fel a városból és környékéről, de messzebbről is érkeztek látogatók, hogy megnézzék az aprólékos gonddal összeállított repülőgépek, hajókat, harcjárműveket, autókat, de ezeken kívül volt néhány fantasztikus irodalomban, filmekben megjelenő űrjármű is.

Makettezés a napjainkban

A földön maradva a makettezés bizony egyre drágább hobbi, gondolva a makettekre, az irodalomra, a szerszámokra, a festékekre nem beszélve a különféle kiegészítőkről. A „pepecselés” alapjában a számos gyártó által kiadott típusok kiválasztásával kezdődik, amely bizonyos szinten be is határolja a lehetőségeket. Sokan meg is elégednek a dobozokban rejlő alkatrészek nyújtotta adottságoknak, de a gyakorlottabbak, s a bátrabbak különféle kiegészítők segítségével jelentősen fel tudják dobni azokat például a nyitott kabinokkal, motorházakkal. Fontos szempont a makett környezete is, mert például egy dobozból összeállított „egyszerű” makettet is feldob, ha azt egy valóságot utánozó vagy elképzelt helyzetet ábrázoló, emberekkel, épületekkel, különféle járművekkel csinosított diorámába helyezve jelenik meg.

A kiállítások színvonalának emelése

Az évek során megrendezett kiállítások, versenyek szinte mindenhol azonos forgatókönyv alapján készültek, amelyek több szempont figyelembevételével, a rendezők komoly erőfeszítésével, jobbára társadalmi munkában jöttek létre. Bizonyára a kiállítások színvonalának emelését jelentené, ha a rendezők a következőkben elgondolkodnának néhány ésszerűnek tűnő változtatásról. Ilyenekre gondolva, hogy külön csoportosítsák a főbb kategóriákat, mint például az autókat, motorokat, hajókat, figurákat, harcjárműveket, repülőgépeket, persze lehetett látni erre már korábban is próbálkozásokat, de sajnos nem következeteseket.

Az amerikai Lockheed P-38-as és a német Heinkel 177A3-as makettje japán gépek társaságában<br>Klikkeljen a képre, és nézze meg a szerző galériáját!

Fontosnak tűnik a kevésbé jártas látogatók, a gyerekek, az utánpótlás számára pontosabb tájékoztatása, elsősorban a kiállított makettek pontos típusának megnevezésével. Ne kelljen a látogatónak találgatnia, hogy pontosan mit is lát. Sajnos a makettek alatt látható, vagy nem látható, a takarásában lévő versenylapok erre nem igazán alkalmasak. Ezen kívül ráadásként rövid „képbe helyezést” is el lehetne képzelni, például mikor, hol üzemelt, ki gyártotta.

A maketteknek az asztalokon való elhelyezése, a terítők színe, a háttér is problémát okozhat a fotózás szempontjából, mert az egy helyen összezsúfolt makettek, az alacsony, vagy az ablakok előtt elhelyezett asztalok, különféle színű függönyökkel, székekkel a háttérben bizony nem mindig kedveznek az élményt, a kiállítást megörökítők számára. Ezekhez az apróbb újításokhoz talán még kiállítást szervező szakemberek segítsége sem kell, és bizonyára ilyen elveknek is jobban megfelelő, „pofásabb” kiállításokról elégedettebben távoznának a látogatók.

Merengés a makettezés jövőjén, a népszerűsítés egyik lehetőségén

A különféle korból származó típusok jól megférnek egymás mellett

Egy kis kesergésre ad okot, hogy az idei gödöllői „felhozatal” a tavalyinál kisebb volt, legalábbis a szombaton látottak szerint. Sajnos úgy tűnik, hogy nincsen ennek a hasznos időtöltésnek, a lelkes, ügyes kezű makettezők és a sok kiállítás ellenére olyan igazi, biztos alapot adó támogatói háttere, amely lehetővé tenné az ezt művelők szélesebb spektrumban való mozgását. Ha ilyen kialakulna az lehetővé tenné, hogy a szinte minden kiállításon látható klasszikus típusokon kívül újabbak is megjelenhessenek.

A repülés témakörében inkább a katonai típusokat lehet látni, ami elég egysíkúvá teszi a makettezést, pedig a polgári repülés témakörében is lehet szépeket és igényeseket készíteni, mert az alapokat adó, dobozokban „lapuló” alkatrészek fellelhetők a kereskedelemben. Erre bizony jó hatást gyakorolna, ha a repülés területén dolgozó cégek, intézmények különféle célzott versenykiírásokkal ösztönöznék a „kihívásokra” bizonyára fogékony makettezőket. Ők az ismereteik, fantáziájuk révén a végeredményt kiállítva valószínűleg még több fiatalt és kevésbé fiatalt tudnának a makettezés mellé állítani. Bizonyára nem nehéz belátni, hogy hosszútávon a kiírók is nyerhetnének az ügyön.

A MiG-17 az 1950–60-as évek, az F-14-es az 1970–80-as, a MiG-29-es az 1990-es évek fontos típusa volt

A kiállításoknak, a versenyeknek is köszönhetően a fennálló nehézségek ellenére a makettezők szinte „mindenki mindenkit” ismerő táborában igazi elhivatottak végzik a szinte „mániáig” fajuló aprólékos tevékenységüket, gyűjtik az információkat, ragasztanak, csiszolnak, festenek. Sok sikert hozzá és remélhetőleg a jövőben is láthatók lesznek sokak örömére az aprólékos munkájuk gyümölcsei.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek