Néhány nappal ezelőtt volt hetven éve, hogy egy nagyszerű és nagy gép először felemelkedett, hogy aztán a rövid életű nagyszerű konstrukciók hosszú sorát gazdagítsa. A Boeing 377 többféleképp volt nagyon modern konstrukció a maga korában, az 1947 július 8-i szűzfelszállásakor: egyrészt túlnyomásos dupla („double-bubble”) törzsével, feltöltős csillagmotorjaival, amelyek az utazómagasságot már 9000 méter fölé emelték, vagyis úgymond „az időjárás fölött” repülhetett a gép.

A Stratocruiser kibocsátója is a Pan Am volt

Másrészt előremutató kapacitásával, hiszen a főfedélzeten száz utasnak is volt helye, az alsó lounge-ban további 14 foglalhatott kényelmesen helyet, mindehhez képest a gép hatótávolsága is már roppant komoly volt: több mint 6700 kilométer, vagyis végleg a szárazföldi légikikötőkbe költöztette az interkontinentális légiközlekedést.

A Stratocruiser egyike volt azoknak a típusoknak, (Lockheed Connie, DC-6, stb.), amelyek a háború alatti fejlesztésekkel gyakorlatilag elbúcsúztatták a hatalmas vízi gépek háború előtti nagy korszakát. De kevesen gondolták volna, hogy ezek a légcsavaros nagy madarak mennyire hamar válnak elavulttá, amint sikerül a jet-korszak első típusait bevezetni az utasszállításban: a világ legelső sugárhajtású utasszállítója, a britek Cometje már két év múlva repült, és 1952-ben üzembe állt. Aztán, ami a Stratocruisert végleg kiszorította, az maga a Boeing volt a saját 707-esével: ehhez képest a megépült ötvenegynéhány 377-es utolsó példányait az első megrendelő, a Pan Am a flottájából csak 1961-ben sorolta ki.

Az egyetlen most is repülő túlélő – egyébként egy katonai tankernek készült példány – a NASA Guppyja

Érdekes túlélési technika: a dupla törzskialakítással készült a 377-esekből néhány „Pregnant Guppy”, illetve „Super Guppy”, a túlméretes terhek, akár rakétafokozatok szállítására alkalmas, nem túl szép, de roppant hasznos cargogép, amelynek egyik gázturbinás-légcsavaros példánya még mindig szolgál a NASA színeiben! Éveken keresztül ilyen gépeken szállították az első Airbus-típusok részegységeit, szárnyait, törzsszekcióit összeszerelésre, nem is fogták vissza magukat az óceán túloldalán, mondogatták sűrűn, hogy lám az európai utasszállítót az amerikai gép hozza össze... Ami szöveg nyilván erősen hozzájárult a Belugák gyorsabb tervezéséhez.

Apropó Airbus: talán az A380-as körüli erős reklámhullám egyes kitételei késztették a Flightglobalt egy érdekes összeállításra arról, hogy bizony voltak már bőven kétszintes utasszállítók a nagyvilágban a most használt óriás előtt évtizedekkel is.

A két Lockheed Constitution egyike

A Lockheed Constitution 1946-ban repült először, két példánya épült meg, 160 utast szállíthatott volna, ha lett volna légitársaság, amely beállítja, igaz nem is polgári, hanem katonai megrendelésre készült eredetileg, az amerikai haditengerészetnek.

A Douglas Globemaster nagy gép volt, de nem volt kétszintes. Viszont a világ akkori legnagyobb repülőgépeként tartották számon a Convair XC-99-esét: több, mint hetven méteres szárnyakkal és 120 tonnás súllyal; 1947-ben szállt fel először, a gigantikus B-36-os bombázóra alapozott szállító-, illetve utasszállító gépként, hat, tolólégcsavarokat forgató csillagmotorral.

A valóban hatalmas Convair-próbálkozás

A civil változat kapacitása Model 37 néven 204(!) utas volt, illetve lett volna, ha a gépet megrendelik. Egyetlen példánya példánya árválkodik darabokban a légierő daytoni múzeuma környékén, talán egyszer lesz pénz a helyreállítására. Ezek a gépek mind korukat megelőző konstrukciók voltak, a korukban létező meghajtással kínlódva és kudarcra ítélve: a dugattyús motorok alkonyát képviselték a jet-korszak beköszönte előtt.

Igaz, ez az érdekes cikk nem említi, hogy megvolt ennek a negyvenes évekbeli hullámnak a francia konstrukciója is, a Breguet Deux-Ponts, az első 1949-ben repült, 107 üléssel és a szintek között lifttel, de mindössze húsz épült belőle, amint a Stratocruisernél és a hasonló konstrukcióknál, a nagyon nagy, hatalmas erejű és igen megbízhatatlan csillagmotorok jelentették a típus legfőbb korlátját. Meg talán az, hogy valljuk be: nem sikerült nagyon csinosra a gép, és ez azért a franciáknál számít.

A csúnyácska francia Breguet

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!