Az első magyar légiforgalmi társaság

A világháborúban győztes szövetséges (antant) hatalmak döntése nyomán 1921 decemberében felszámolták az épp szárnyait bontogató magyar légi forgalom első képviselőjét, a Maefort Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot. Az esemény szervesen kapcsolódott az antantállamok Katonai Ellenőrző Bizottsága által 1921. július 26-án kihirdetett teljes magyarországi repülési és repülőgép-építési tilalom életbe léptetéséhez.

A szövetséges hatalmaknak – főképp Franciaországnak – még egy okuk volt arra, hogy megsemmisítsék a szárnyait bontogató magyar légiforgalmat. 1920-ban alakult meg Párizsban a francia–román légitársaság, a Compagnie Franco-Roumain de Navigation Aérienne (CFRNA), mely kizárólagos jogot kapott a Párizs–Strasbourg–Prága–Bécs–Budapest–Belgrád–Bukarest útvonal repülésére. Volt azonban egy kitétel, a Bécs–Budapest–Belgrád szakaszt magyar társaságok gépei is repülhették. Később, az életbe lépett tilalom és a felszámolt légitársaság hatására a Franco-Roumaine társaság kedvező helyzetbe került, és 1922. április 29-én megindította járatait Budapesten keresztül.

Mi azonban kanyarodjunk vissza az 1920-as év elejére, és idézzük fel az első magyar légitársaság születését és tiszavirág-életű történetét.

Az első világháborúból vesztesként kikerült magyar kormány minden igyekezettel megpróbálta kijátszani a háborúban győztes antantszövetség hatalmait. 1920 januárjában, Németországban nyilvánosságra került a később (1920. június 4-én) aláírt trianoni békeszerződés tervezete, mely 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta a légierő és nehézfegyverek tartását. Ennek hatására nálunk a repülésügyeket sürgősen a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe helyezték át, és itt alakult meg a II. Légiforgalmi Szakosztály mint Polgári Légügyi Hatóság, amely burkoltan a Honvédelmi Minisztérium vezetése alatt állt. 1920. január 20-án megérkezett Ausztriából a titokban beszerzett 8 db Phoenix C I típusú kétüléses repülőgép. A gépekre fehér mezőben a H-OP polgári betűjelet és számot festették fel. Az így polgáriasított repülőgépek üzemeltetésére létre kellett hozni egy polgári légitársaságot.

Ilyen előzmények után 1920. február 11-én a Kereskedelmi Minisztérium közreműködésével 50 millió korona alaptőkével alakult meg Budapesten a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort) azzal a céllal, hogy az I. világháború után megmaradt katonai repülőgépeket, felszereléseket, repülő- és műszaki személyzeteket, repülőtereket polgári célokra hasznosítsa. Vagyoni helyzete a megalakulás után a következőképpen alakult: szombathelyi repülőtér az épületekkel 5 millió korona értékben; mátyásföldi repülőtér, a rajta álló egy vasbeton és egy fahangárral, valamint az épületekkel 3 millió korona értékben; miskolci repülőtér és létesítményei 2 millió korona értékben; székesfehérvári repülőtér és az ALBA vegyészeti gyár 5 millió korona értékben. Emellett 22 db forgalmi repülőgép, 20 db iskola-repülőgép, valamint 60 db javítható repülőgép szerepelt a Maefort leltárában.

Első légiposta-járatát Albertfalváról Szegedre indította 1920. május 12-én Risztics János pilótával és Barkász Emil megfigyelővel, a fedélzetén 1600 db Új Nemzedék c. lappal. A sikeres nyitójáratot követően kísérleti jelleggel rendszeres légiposta-járatok indultak a két város között.

1920. június 1-jén a részvénytársaság Szegeden megindította a pilótaképzést Király Kornél és Újváry László vezetőoktatók irányításával, majd később Budapesten, Szombathelyen és Miskolcon is képeztek pilótákat. A légiposta-üzem az őszi hónapokban sem szünetelt, a kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére napi légiposta-járatok üzemeltek Szegedről és Szombathelyről Budapestre.

A légitársaság a repülőgéppark korszerűsítése céljából 15 db Phoenix típusú repülőgépet rendelt az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-től, valamint 36 db kétüléses Fokker típusú repülőgép építését rendelték meg a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) mátyásföldi üzemétől.

1920. október 27-től a légipostai szolgáltatást kiterjesztették a lakosság szolgálatába is. November 7-én indult az első ilyen jellegű postajárat – egy rákosmezei repülőnappal egybekötve – Budapestről Szombathelyre, majd később Szegedre. A gépekről útközben dobták le ejtőernyővel a postacsomagokat Pápa, Győr, Nagykanizsa és Kiskunfélegyháza felett. Érdemes megemlíteni, hogy az első járatot november 7-én három Phoenix C–1-es gép teljesítette a nagy mennyiségű postacsomagra való tekintettel. A három gép egyszerre indult Rákosmezőről Szombathelyre, de a Dunántúlon olyan heves hóviharba kerültek, hogy pilótáik kénytelenek voltak szétválni és egyenként kényszerleszállást végrehajtani. Végül másnap reggel tudtak újra levegőbe emelkedni, és így értek a délelőtt folyamán célállomásukra.

A korabeli feljegyzések szerint a társaságnak 1920 novemberében 383 499 korona bevétele volt a levélküldeményekből, 13 498 korona hírlapszállításból és 60 000 korona személyszállításból.

A tél folyamán az időjárás viszontagságai miatt kevesebbet tudtak repülni, de amint kitavaszodott, újult erővel láttak neki a rendszeres légi postai szállításnak.

1921 tavaszán Szegeden újra megkezdődtek a kiképző repülések Brandenburg C I típusú gépekkel. Emellett megkezdődött a katonai jellegű repülőanyag elrejtése a Barres francia ezredes vezetése alatt álló Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság elől.

A sikeres vállalkozást az állam 1921. augusztus 12-én kelt határozatában évi 14 millió koronával támogatta volna a katonai készenlét biztosítása érdekében. Ennek bevezetésére már nem kerülhetett sor, mivel Barres ezredes csoportja a Maefort rejtett tevékenységét felderítette, aminek következtében szinte minden repülőgépet, motort, légcsavart, sőt a repülőgépgyár szerszámgépeiből is nagy mennyiséget semmisítettek meg. A személyzetet különböző más tárcákhoz tartozó minisztériumok állományában tartották fenn, illetve bújtatták, a különböző műszaki anyagokat pedig tanyákon, karámokban, pincékben és egyéb helyeken rejtegették szinte az egész ország területén. 1921 szeptemberében a főváros után Miskolcon, majd Szegeden történt a legnagyobb veszteséggel járó repülőgép-rombolás.

1921. december 6-án nyilvános közgyűlésen a részvénytársaságot felszámolták azzal az indokkal, hogy a vállalat katonai célok szolgálatában állt.

A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság fennállása alatt 4098 felszállást, 34 720 repült kilométert teljesített, 43 utast és 2045 kg postát és árut szállított.

A virágzó vállalatot alig kétéves fennállás után akkor szüntették meg, amikor Magyarország már fejlett repülőgépiparral, jól képzett hajózó- és műszaki állománnyal rendelkezett, valamint a központi fekvése miatt minden feltétel adott volt ahhoz, hogy jelentős légi forgalmat építsen ki. A nagy- és kisantantországok nem nézték tétlenül, hogy a megalakult, vagy csak megalakulóban lévő nemzeti légitársaságaiknak komoly konkurenciája legyen Európa szívében.

A Maefort megszűnt, de a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság tagjai mindent nem tudtak elpusztítani. Az eldugott műszaki anyagok, megmaradt repülőterek, valamint a képzett hajózóállomány összefogásával a repülési tilalom 1922. szeptemberi feloldása után újjáéledt a magyar légi forgalom. 1922. november 19-én megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert), majd 1923. január 8-án az Aeroexpress Részvénytársaság, mellyel új fejezet vette kezdetét a magyar repülés történetében.