Ha megkérdezünk valakit az utcán, nevezzen meg repülőtereket Magyarországon, valószínűleg mindenki a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret említi először. De ne felejtsük el, hogy országunk számos kisebb repülőtérrel rendelkezik, amelyeket vagy sport/hobbyrepülésre, mezőgazdasági illetve katonai célokra használnak, sőt egy-két létesítmény még fontos szerepet tölt be a magyar légiközlekedésben, és komoly hivatásforgalmat teljesít.

Mostanában a sajtó hangos egy kis falunak, Pérnek a repülőterétől, amely egyik évről a másikra megduplázta utasforgalmát. Ráadásul a repülőtér megkapta a bővítéshez szükséges engedélyeket: a pályaépítésre és a fénytechnika megújítására már kiírták a tendert, amit a műszeres leszállító rendszeré és újabb kiszolgáló eszközöké követ majd. Az építési munkálatok becsült költsége 4,17, a landolási rendszeré pedig 1,4 millió euró. A kiszolgáló létesítmények 580 ezer euróba kerülhetnek, míg a szükséges berendezések beszerzése 500 ezer eurót igényelhet.

A Győr- Pér Airport vezérigazgatóját, Vadász Lászlót kérdeztem a reptér múltjáról, jövőjéről, és a különböző fejlesztésekről is.


Mikor kezdte meg a repülőtér az üzemelést? Említene egy- két érdekes fejezetet a péri repülőtér történelméből?

Ennek hosszú története van. Győrben volt valamikor egy polgári repülőtér, amit a belföldi Malév- járatok is érintettek, és ami az akkori kor európai követelményeinek tökéletesen megfelelt, ha jól tudom, egészen 1968-ig üzemelt. Ez a légikikötő azonban nem Pér községben működött, hanem Győr szélén, a Vagongyár mögötti részen, a mostani AUDI gyárhoz közel. Azt a területet a Vagongyár kapta meg anno iparfejlesztési célokra, és itt, Pér határában jelöltek ki egy új repülőtérnek való helyet. Amíg az építkezés tartott, egy ideiglenes területen folyt a repülés, gyakorlatilag egy lucernaföldön, ami csak 800 méter hosszú és 200 méter széles volt. Itt az ember vagy porban repült, vagy sárban lépkedett, az arany közép utat nem igazán sikerült megtalálni.  Itt kezdtem el én is repülni 1972-ben, közben megkezdődött a repülőtér építése.

(fotók: a szerző és Győr-Pér Airport, Papp Ferenc)

A végleges terület 1973-ban készült el, egy füves leszállópályával rendelkezett, amit 1974-ben lehetett használni először, mert egy évet hagyni kellett ülepedni a talajt. Ez a füves rész már 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles volt. Egészen a rendszerváltásig katonai tartalék repülőtérként tartották számon, majd ez után került szóba a polgári hasznosítás. Ezzel kapcsolatban egészen addig nem sikerült döntésre jutni, amíg az érdekelt feleket nem egyesítettük egy cégbe. Először nem volt anyagi keretünk, ezért különböző pályázatokon vettünk részt a repülőtér fejlesztésére, és végül sikeresen megpályáztunk annyi támogatást, amennyiből sikerült tanulmányokat készíttetni a fejlesztésekről. A komolyabb tervek után elindultunk nagyobb tendereken, és így 2003-ban sikerült az első komolyabb kiépítést megvalósítani. Egészen idáig a füves leszállópályán folyt a repülés. A reptér mai fogadóépülete is 1973 óta áll.

Mióta tart az együttműködésük a Győri Aeroklubbal?

Már a kezdetek kezdetétől együttműködünk. Régen gyakorlatilag egy szervezet volt az aeroklub és a reptér. Ma a különböző forgalmak ellenére is próbáljuk egymást segíteni, és lehetővé tesszük azt, hogy a hivatásos forgalom mellett a sportrepülés is működjön.

Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a légikikötő az érkező repülőgépeknek, utasoknak és a személyzetnek?

Gyakorlatilag teljes körű ellátást biztosítunk mindenki számára. A repülőgépeket feltöltjük üzemanyaggal, különböző mozgatásokat, kisebb javításokat, és jégtelenítést is végzünk rajtuk. Takarítószolgálatunk tisztán tartja a gépeket, van egy saját tűzoltóautónk is, amelyben egy külső, profi tűzvédelemmel foglalkozó cég szakemberei teljesítenek szolgálatot. A legénységnek tudunk biztosítani személyzeti cateringet. Az utasok számára rendelkezésre áll vezeték nélküli internet, étterem, légkondicionált váróterem, szállítjuk őket nem csak a repülőtér területén, hanem azon kívül is, saját buszunkkal. A poggyászaikat is légikikötőnk szakképzett emberei pakolják le és fel a repülőgépekbe. Cégünk összesen 17 alkalmazottat foglalkoztat, és ebbe még nem számoltam bele a külső cégek dolgozóit, például a biztonsági őröket.

Milyen kapcsolatban áll a repülőtér az AUDI-val?

Az AUDI már a 2003-as fejlesztésekben is segített, a költségek egyötödét állta, és már akkor is üzemeltetett járatokat Németországba, 19 fős kisgépekkel. A gyárfejlesztéstől lett mindennapos az ingázás a Private Wings Do-328-asaival, ezek itt Péren jelen pillanatban nagy gépnek számítanak. A mostani fejlesztéseinket is jelentősen támogatja a német cég.

Pontosan milyen fejlesztésekre készülnek a repülőtéren?

A fejlesztések célja, hogy az európai légitársaságok közkedvelt gépei (gondolok itt a Boeing 737-esre vagy az Airbus A320-as családra) gond és korlátozások nélkül leszállhassanak Győr- Pér Airportra. A pálya jelenleg 1450 méter hosszú és 30 méter széles, ezen hosszabbítunk, így a pálya új hossza 2030 méter lesz, két 100 méteres végbiztonsági sávot is létrehozunk. Fontosabb újítások közé tartozik például az ILS telepítése, ami nagyban megkönnyíti a pilóták dolgát lecsökkent látási viszonyok esetén. A gurulóutat is szélesítjük, hogy a nagyobb gépek is biztonságosan elférjenek rajta. A nagy gépek számára létrehozunk egy állóhelyet, ahol természetesen kisgépeket is tudunk majd fogadni, valamint a 180-190 fős repülők fogadására alkalmas kellékek szintén beszerzés alatt állnak. Most rendelünk egy jégtelenítő autót, teheráru átvilágítására alkalmas röntgengépet, ami a hetekben érkezik meg hozzánk. Nemrég vásároltunk egy új tartályautót, amivel hatékonyabban tudjuk végezni a földi kiszolgálást.

A személy- vagy az áruforgalom jelentősebb?

Az árufuvarozás és a személyforgalom közel egy súlyban van. A teherforgalom elsősorban a gazdaságtól függ, az utóbbi évben a személyszállítás volt a domináló, ennek 90 százalékát tette ki az üzleti forgalom, többnyire az AUDI szakembereinek a győri és németországi gyár közötti ingázása. Az év elején indított heti 9 retúrjárat mára már 14-re emelkedett a Do 328-asokkal. A 2012-es évet körülbelül 30 000 utassal zártuk.

És mekkora forgalommal számol a Győr Airport a fejlesztések után?

Az első évben hasonló szerkezetű forgalomra számítunk, mint eddig, talán megjelennek a nagyobb gépek is. Most, hogy a nagyméretű gépekre megszűnnek a leszállási korlátozások, könnyen el tudom képzelni, hogy charter, vagy akár cargoforgalomban is megjelennek a Boeingok és az Airbusok.

Érkezett- e már panasz a légikikötő zaja miatt?

Ritkán kapunk egy- két lakossági bejelentést egy- egy hangosabb gép után, de ezt azonnal megpróbáljuk orvosolni. Pér felett az aeroklub is csak kizárólag vitorlázógépekkel repül, ezzel is kímélve a lakosságot a felesleges hangzavartól. Mérések kimutatták, hogy a térségben a 81-es út forgalma jóval nagyobb hanggal és kellemetlenségekkel jár, mit a repülőtéré.

Milyen gyakran teszik tiszteletüket a repülésbarátoknak is kuriózumnak számító, érdekes repülő szerkezetek?

Ez inkább a nyári tavaszi időszakra jellemző, de a közelmúltban itt járt a REGA Challenger repülőgépe, amely betegszállításra hivatott, valamint a Heliswiss Kamov Ka-32-ese, a „Nagykamov”. Ez a gép egy antennát emelt fel a szabadhegyi TV toronyra, elég látványos művelet volt. A gép legénysége nagyon szereti repülőterünket, mert amikor erre járnak, mindig itt tankolnak tele, vagy Győrben töltik az éjszakát. Ezek a gépek egyébként évente egy két alkalommal jelennek meg a repülőterünkön.

Tartják-e valamilyen fórumon a kapcsolatot a repülésbarátokkal és spotterekkel?

A Győr Airportnak van egy Facebook lapja, és támogatjuk, segítjük az ide érkező spottereket.

Mit gondol a repülőtér jövőjéről?

Fejlődni fog, nincsen más választás, csak előre. Pér földrajzi fekvése tökéletes, nagyon közel van az M1-es autópálya felhajtójához, ahonnét Budapestre és Bécsbe is másfél óra alatt el lehet jutni. Mint regionális repülőtérnek nagy szerepe van, és reménykedünk abban, hogy sikerül majd egy utasfogadó terminált építenünk, ugyanis a mostaninak nagyon korlátozott a befogadóképessége. A parkolóhelyeket is bővítenünk kéne, ugyanis egy 180 személyes Boeingon 36 ötfős család utazhat, és ha mindegyikük autóval érkezne, akkor a nyaralásuk idejére 36 helyet elfoglalnak, ez a mostani gépkocsiparkolónk nagy részét kitenné. A bekötő utat sem szándékozzuk túlterhelni, ezért szeretnénk majd a jövőben egy utat építeni, ami elkerüli a falu központját. Ezek után számítunk a forgalom jelentős bővülésére, a nagyobb charter vagy hálózati légitársaságok megjelenésére.