Volt egyszer egy Kis-Ferihegy

Szűcs József   ·   2011.11.20. 12:05
cim

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felavatásának 60. évfordulójára a Budapest Airport Ferihegyi Pillanatok címen nagyalakú, nagyon gazdagon illusztrált albumot adott ki. A kötet legelső fotójaként a légikikötő egy 1950-ben készült légi fényképe látható. A felvétel jobb oldalán még jól kivehetők Kis-Ferihegynek, ennek a kisegítő repülőtérnek a nyomai, amelyet 70 éve vehettek használatba a sportrepülők és a HMNRA (Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap, az államilag szubvencionált félkatonai pilóta-kiképző) növendékei, és amely mindössze öt évig volt használatban.

A 61 éve készült légifotó és a Google Earth képe jól összehasonlítást nyújt Ferihegy és környéke akkori és mostani állapotáról, például a reptér körbeépítettségének változásáról<br>1950-es légi fotó: HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.

Háborúba lépésünket követően ugyanis az egyébként sem nagy budaörsi reptér egyszeriben igen szűknek bizonyult. Onnan zajlott az amúgy meggyérült légiforgalom. Azonban állomásoztak ott már Ju–86-os bombázók is, és a repülőtér felavatása óta folyamatosan innen repültek a BSZKRT, BSE, MÁV stb. sportrepülői, sőt, később a Bücker–131-eseken 20-as csoportokban tanuló HMNRA-növendékek is.

A zsúfoltság megszüntetése érdekében született a döntés, hogy a már zajló nagyszabású ferihegyi építkezések égisze alatt létesítsenek – négy sportrepülő-egyesület és a HMNRA számára – egy kis sportrepteret is. Az építkezéssel Sorg Antal akkor új, ígéretes bauxitcementes technológiát alkalmazó vállalatát bízták meg. 1941 nyarára el is készült a négy félíves hangár, mögöttük a szállásépületekkel.

Ezen a nagyításon már kirajzolódik a 31-es (most bal) pálya küszöbétől északkeletre Kis-Ferihegy négy hangárjának a helye – valahol ott, ahol most van a torony, illetve a tűzoltóbázis

Sorg Antal nagyvállalkozó számos módot talált arra, hogy a repülés ügyét támogassa: a BSZKRT SRE részére például hatalmas Horch túrakocsiját ajánlotta fel csörlőautónak. E sorok íróját 1941-ben itt, Kis-Ferihegyen vontatták fel először egy Pilis vitorlázógépben. A HA-HHA regisztrációjú Bánhidi Csikó vontatógépet Pintér József irányította. Ugyanezen a nyáron itt kezdtem motoros kiképzésemet is a HA-OBC lajstromjelű Klemm Kl–25-ösön, Hambalkó oktató úrral.

Nagyon sokféle gép került oda a Bückerek mellé: Bü–133, Klemm 25, 32 és 35-ös, a legendás M–24, egy kis Zlin és mások. A vontatást később egy lengyel PZL–11 és egy csehszlovák Avia vadász végezte. Miközben a 01–19-es kis füves pályán egymást érték a – persze még nem rádiózó – kisgépek, a nagy reptér 13–31-esén jöttek-mentek keresztben a katonaiak.

Egy hajnalban azonban hatalmas dörejjel a gépekre omlott az egyik héjhangár. Szerencsére személyi sérülés nem történt, viszont fény derült a csodás bauxitbeton „betegségére”, aminek annak idején áldozata lett az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet, ma Egészségbiztosítási Pénztár – a szerk.) Fiumei úti „felhőkarcolójának” felső része, valamint a farkashegyi hangár is. (Van ez így: néha a csodálatos ígéretesből kitiltott lesz, mint például a higanyból, a tetőfedő palából, a DDT-ből.)

Kis-Ferihegy kinagyított képe a hangárok helyével és tőlük dél-délkeletre eső füves pályákkal. No meg a még be nem temetett bombatölcsérekkel: ilyen volt a szőnyegbombázás!

De történtek Kis-Ferihegyen kisebb zajjal járó tragédiák is. A műegyetemiek új, tandemüléses M–29 Nebuló iskolagépét akarta ott berepülni Alexits M. oktató és pilótatársa. Kellő információ nélkül… Ketten és teletankolt géppel próbálták meg meredek zuhanásban elérni a maximum sebességet. Ám az adatot egy főre és 20 liter repülőbenzinre számolták. A túlgyorsult gép szárnyát borító vásznat a felhajtóerő kitépte, a szárny levált és bepörögtek a nagyobb képeken jól látható kiserdőbe, a füves pályák északi küszöbe fölött. Mindketten meghaltak.

Szintén a negyvenes évek elején történt Kis-Ferihegy másik halálos balesete is: Bélteky Sándort, a BSZKRT repülőoktatóját behívták katonának, de rögtön fel is mentették, ám közben kapott egy tetanusz oltást. Kijött repülni, a kék Rhönadleren vontatta fel a Csikóval társa, Pintér József. Az oltástól azonban Bélteky elájult, a pilótát vesztett, balansz magassági kormányos, ide-oda vagdalódó gép kiszakította a vontatókábelt, ami hátracsapódva levágta az egyik szárnyat. A vecsési út mellé zuhant a mezőbe.

Kis-Ferihegyet utoljára 1945-ben a szovjet légierő Il–2 Sturmovikjai, meg futár Po–2-esei használták. Öt évet élt, de nem béke került a poraira, hanem nagyjából a jelenlegi irányítótorony és a repülőtéri tűzoltók bázisa.

Kapcsolódó hírek