A tájékoztatón Szepessy Kornél, a részvénytársaság vezérigazgatója ismertette az eddig eltelt első négy hónap adatait. A magyar légtér kihasználtsága tovább nőtt, annak ellenére, hogy a deklarált kapacitás területén csökkentést hajtottak végre a biztonság növelése érdekében. Ezzel együtt április hónapban az előző év hasonló időszakához képest 3,38 százalékkal bővült a légterünket igénybe vevő forgalom. Januártól áprilisig 243 ezer 236 repülőgép vette igénybe az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtereket, és a ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren is 9960 járat fordult meg. A vezérigazgató elmondta: a várakozások szerint a 2019-es forgalom elérheti majd az 1 millió 67 ezer kezelt járatot is.

A koszovói „KFOR-szektor” is óriási forgalombővülésnek adott teret: a 10 ezer 760 gép 48,68 százalékos növekedést jelent a tavalyi év áprilisához képest. Volt olyan nap, amikor 500 gépet kellett figyelemmel kísérni, ez nyolcvan százalékos növekedést jelentett.

Szepessy Kornél elmondta, az Öböl-térségébe induló és onnan érkező légiforgalom gépszáma jelentősen csökkent, bár míg az Etihad és az Emirates gépeire ez érvényes, a Qatar Airlines növelte járatai számát. Erős emelkedést mutatott a török, az osztrák és a lengyel forgalom is: a nyugati szektor kiszolgálását a bécsi repülőterek működése miatti emelkedések és süllyedések is terhelték. Továbbra is fontos tényező az ukrajnai légtér lezárása, amely elsősorban az északkeleti légtér forgalmát növeli, az ezen átrepülő távol-keletre tartó, illetve az Ukrajnából kitiltott orosz repülőgépek átmenő forgalma miatt.

A késések területén sem kell szégyenkeznie a HungaroControlnak: a jelenlegi adatok szerint az Európai Unió által elvárt járatonkénti 0,5 perc átlagos késés helyett az első négy hónapban 0,28 percet sikerült tartani. Ez 62 ezer 800 percet jelent összességében áprilisig. A nyári, megnövekedett forgalomra figyelemmel ez az érték várhatóan nőni fog, de a számítások szerint nem lépi majd túl a fél perces elvárást egy járatra vetítve. A vezérigazgató kiemelte: a tapasztalatok szerint a járatok túlnyomó többsége pontosan indul, érkezik és halad át a magyar légtéren, de ha késés történik, akkor komoly csúszások jöhetnek össze.

Megjegyzendő, hogy a tavalyi, egész évben „összeszedett” 320 ezer perces késésidővel az EU-s lista első tíz helyére se fért volna oda hazánk.

Az Európában tapasztalható, egyre komolyabb, napi és stratégiai szintű gondokat okozó kapacitáskrízis miatt a HungaroControl is a „fejlesztésbe menekül”, hiszen légtérből nem lesz több, csak az azt igénybe vevő légijárműből. Mint Simon Attila üzletfejlesztési igazgató hangsúlyozta, itt már a jövőben a távolról irányított gépek („drónok”) jelentette légiforgalomról is beszélni kell, hiszen a nem is túl, távoli jövőben ugrásszerűen fog nőni a számuk és ezt a légtérhasználatot szabályozó jogszabályoknak és a légiirányításnak is kezelnie kell tudni. Ebben szerencsére a HungaroControl élenjáró szereplőnek számít, köszönhetően a már évek óta folytatott saját és partnereket is bevonó fejlesztéseknek. Hosszú távon az önmagát tanító mesterséges intelligenciával és adatbányászati módszerekkel felvértezett UTM (Unmanned Traffic Management) rendszerek bevezetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a légtér forgalmi kapacitását maximalizálva, de minden pillanatban a biztonságot legelőre helyezve lehessen kezelni a várható, óriási „drónforgalmat”. Emellett alapkutatások folynak a gesztusokkal, illetve agyhullámokkal végzett vezérléshez szükséges technológiai ismeretek megszerzéséhez, illetve az elektrofiziológiai mérőeszközök és mérési módszerek kifejlesztéséhez.

A HungaroControl bemutatta a Virtual Pseudo Pilot alkalmazását, amely a légiirányítók kiképzéséhez szükséges, valódi és megfelelően képzett személy közreműködését igénylő „álpilótákat” válthatja majd ki. A célprogram lényege, hogy a légiirányítótól kapott, a fónia szabályainak megfelelő hangutasításokat a program végrehajtja, és a leendő vagy továbbképzésen dolgozó légiirányító előtt dolgozó oktatószoftver már ennek megfelelően ábrázolja a gépek mozgását. Sőt, számos akcentust is használva, a program „vissza is beszél” a légiirányítónak. A fejlesztők jelenleg a használható és értelmezhető utasítások, visszajelzések bővítésén, és így az egyre összetettebb légi helyzetkép kialakításán dolgoznak.

A szomszédos munkaállomás képernyőjén pedig már a Liszt Ferenc repülőtér virtuális, hajszálpontosan lemodellezett digitális mása volt látható: ez pedig a távolról végzett légiirányításhoz (Remote Tower) létfontosságú kamerarendszerek megtervezését segíti. A pontos modell felhasználásával a virtuálisan elhelyezett kamerák képe változó időjárási viszonyok és az egyes napszakok eltérő fényviszonyai között is ellenőrizhető, megmutatva azt, hogy mit lát majd a légiirányító a monitorokon, ha az adott kamera az adott pontra kerül. Ezzel rengeteg időt és költséget lehet megtakarítani a többszöri, helyszíni szemlékhez és kamerakihelyezésekhez képest. Jelenleg a Liszt Ferenc mellett a debreceni repülőtér „költözött be” a számítógépekre, de a HungaroControl szolgáltatásként szeretné értékesíteni ezt a fejlesztési képességét ázsiai és nyugat-európai repülőterek távoli légiirányítási rendszerre történő átépítésénél.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!