(a szerző fotói)

Tudósításunk elé egy kis nosztalgia a szerkesztő részéről: 1989. december 27-én a légierő egy An-26-osával repülhettem a „forradalmi” Romániába, az épp hogy megnyitott Otopeni repülőtérre a magyar állam által küldött élelmiszer-szállítmánnyal. Akkor szereztem az első benyomásokat a gépről, amivel aztán többször többfelé eljuthattam még (külföldi hadgyakorlatra, a fairfordi találkozóra, egy svédországi útra az akkori honvédelmi miniszterrel): zajos, rezeg, minimális a komfort, de valahogy megvolt az az érzésem, hogy erre a kitartóan, megbízhatóan búgó madárra bárki nyugodtan rábízhatja magát. A szó legjobb értelmében szolgálta ez a gép azokat, akik repülték, és akik az utasai lehettek.

A Kecskeméti Repülőbázison ünnepélyes keretek között vonták ki az AN-26-os közepes harcászati szállító repülőgéptípust a Magyar Honvédség állományából. A repülőgépek kivonásával lezárult egy fejezet a hazai katonai repülés történetében, hiszen az utolsó szovjet repülőgéptípus távozott a szolgálatból. Az AN-26-os egyébként, bár a Szovjetunióban tervezték, nem orosz, hanem ukrán repülőgép. Az Oleg Antonov vezette OKB tervezőiroda az 1960-as években tervezte a legendás amerikai Douglas DC-3/C-47 licence alapján gyártott Li-2 teherszállító repülőgépek utódtípusának.

Az első szovjet repülőgép volt, amelyet lenyitható rámpával építettek, és utastere hermetizált volt. A típus gyártása az 1970-es években kezdődött és az 1980-as évek elejéig közel 1400-at gyártották. Az AN-26 egyben egy repülőgépcsalád tagja, hiszen az AN-24 utasszállító repülőgép egyik oldalági rokona, és az AN-12 négymotoros teherszállító repülőgép, valamint az AN-30 és AN-32 teherszállító repülőgépek is a típuscsalád tagjai.

Az AN-26-os mintegy 5,5 tonna hasznos terhet képes szállítani 440 kilométeres óránkénti utazósebességgel 1240 kilométer távolságra. Szolgálati csúcsmagassága elérte a 7500 métert. Az analóg műszerezettségű repülőgép személyzete öt főből állt (pilóta, másodpilóta, navigátor, fedélzeti technikus és rádiós).

A Magyar Néphadsereg hajózó és műszaki állományának 1973-ban indult meg az egykori Szovjetunióban a kiképzés és 1974-ben megkezdődött az összesen tíz AN-26-os szállítása. 1976-ra a teljes flotta a honvédség állományába került. Az AN-26-sok Szentkirályszabadján, Tökölön, Szolnokon és Kecskeméten is települtek a szolgálatuk alatt. A rendszerváltás után 1997-ben öt Ancsát kivontak. NATO-tagságunk után 2002-ben viszont a Prágában rendezett NATO csúcstalálkozón a tagállamok vezetői egyetértettek, hogy növelni szükséges a koalíció légi szállítási képességét. Ennek alapján 2004-ben Ukrajnából szerezte be hazánk a 110-es oldalszámú AN-26-ost.

Ezzel a repülőgéppel lett hat repülőgépes flottánk, amelyből az utolsó repülőképes, a 406-os oldalszámú példányt 2020. június 11-én vonták ki. (A kivonási ünnepség nem jelenti automatikusan a repülések leállítását, a gép még júniusban többször a levegőbe emelkedik, de heteken belül bekövetkezik a végleges leállítása).

A típus nagyon biztonságos volt, bonyolultsága és régi konstrukciója ellenére. A magyar An-26-osoknak egyetlen balesete volt, 1982. december 6-án a 210-es oldalszámú példány a kormányszervek jegesedése miatt a földnek csapódott és kigyulladt. A személyzet négy tagja vesztette életét a katasztrófában Szentkirályszabadján.

A csütörtöki kivonási ünnepségen a Magyar Honvédség és azon belül Légi Haderőnem tábornokai mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter is részt vett. A jelenlegi üzemeltetők, műszakiak és hajózók mellett a nyugállományú személyzetek és technikusok közül is többen tiszteletüket tették a rendezvényen. Sajnos a COVID-járvány miatt az összes, a típuson repült, illetve azon dolgozó nyugállományú katonát nem volt lehetőség meghívni. A honvédelmi miniszter beszédében kiemelte a személyi állomány áldozatos negyvenöt évnyi munkáját, és Korom Ferenc vezérezredessel, a honvédség parancsnokával elismerésben részesített több, a típust üzemeltető, illetve repülő katonát.

Az utolsó sajtónyilvános repülésen két JAS-39 Gripen harci repülőgép kíséretében emelkedett fel az öreg szállító repülőgép a kecskeméti betonról, majd rövid repülést tett Közép-Magyarország légterében. A kivonással bizonyos képességek ideiglenesen csökkennek majd a honvédség repülőcsapatainál.

A csapatszállítást és a kézifegyverek, személyes felszerelések szállítását az Airbus 319 repülőgépek, gyorsabban, nagyobb terhelhetőséggel és hatótávolsággal átvették, de teherszállító, illetve az ejtőernyős deszantolási képesség tekintetében a Pápán állomásozó HAW magyar felségjelű, de több nemzetiségű (Nehéz Szállító Repülőezred) C-17 Globemaster III. stratégiai szállító repülőgépeire hárulnak az Ancsás feladatok, amíg a váltótípus beszerzése (szóba jöhet a C-27 Spartan, a CASA C-295 és az Embraer KC-390), a hozzá tartozó személyzet és műszaki állomány kiképzése megtörténik.

A szállítószázad jelmondata azonban marad, ami volt: „Bármit, bárhová és bármikor”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!