Kevés olyan mitoszokkal terhelt baleset, katasztrófa volt az emberiség történetében, mint az első űrhajós, Jurij Gagarin halála azon a negyvenöt évvel ezelőtti napon. A legendák eredete egyfelől nyilván a főszereplő, aki maga is legenda, a legelső az űrben, a legbátrabb, akinek a repülése körül azonban megintcsak sok volt az összeesküvés-elméletek körébe tartozó feltételezés. A halála körül meg nyilván az járult hozzá a mítoszgyártáshoz, hogy az akkori szovjet hatóságok a szokásos szűkszavú módon közölték a történteket, a közleményből csak annyit lehetett kihámozni, hogy 1968. március 27-én Jurij Alekszejevics egy MiG-15-össel repült és lezuhant. Márpedig mennél kevesebb valamiről az információ, annál tágabb a tere a találgatásoknak, legendáknak.

Gagarin repülés előtt: az utolsó fotó

A mítoszokhoz hozzá tartozik, hogy a szovjet űrhajózásnak ez az időszak nem volt épp a legsikeresebb periódusa. Miközben az amerikaiak kőkeményen meneteltek a Hold felé, – ne felejtsük, már csak egy év van a holdraszállásig –, Bormannék pedig már megkerülték az égitestet, eközben a szovjet űrprogram megrekedt, a holdexpedícióhoz szükséges óriás hordozórakéta nem működött üzembiztosan, az első Szojuz-űrhajó egy évvel korábban pedig ki nem nyílt ejtőernyőkkel a földbe csapódott. Ez az eset, Komarov halála az, amit sok teória kiindulásként kezel egy gyilkossági történethez: Gagarin tudta, hogy a Szojuzzal baj van, emiatt szembekerült magával Brezsnyev főtitkárral is, ezért kellett meghalnia, valójában lelőtték a gépét.

A titkos iratok szabaddá tétele valamivel közelebb hozta az emberiséget a reálisabb verziókhoz. A hivatalosnak tekinthető magyarázat a mostani állapot szerint az, hogy Gagarin és a vele repülő Szerjogin ezredes egy váratlanul feltűnő akadály, netán meteorológiai ballon elkerülésére hajtott végre olyan manővert, amiből nem tudták kivenni a gépet. Emlegetik a hajtóműleállást is. Egy másik teória szerint egy szuperszonikus sebességgel a közelükben manőverező másik vadászgép, egy Szuhoj turbulenciájába kerültek, és ezért zuhantak le. De az eredeti vizsgálat sem tudta igazán határozottan megjelölni a baleset okát.

Máig is csak feltételezések vannak a zuhanás lehetséges okairól

Egy forrás egy következő lehetséges forgatókönyvet vesz számításba, ahogy a feltehetően hibás magyar fordítás idézi: Gagarin „észrevette, hogy a pilótafülke egyik légelvezető nyílását véletlenül szabadon hagyták. A pánikba esett pilóta rádiós másodpilótájával, Vlagyimir Szerjoginnal meggondolatlan és kockázatos manőverbe kezdett, hogy minél gyorsabban visszaereszkedjenek egy biztonságosabb repülési magasságra. De a süllyedés zuhanórepüléssé vált, így mindketten eszméletüket vesztették, az irányíthatatlan gép pedig a Kirzsács melletti erdőbe csapódott”.

Ez volt az a kissé érthetetlenül leírt verzió, amelynek nyomán az iho/repülés szakértőhöz fordult. Kositzky Attila nyugalmazott altábornagy, a magyar légierő egykori parancsnoka, aki maga is repült MiG-15-össel, elmondta: ebben a változatban valószínűleg a kabinban lévő légnyomás csökkenéséről lehet szó, vagyis hogy valamilyen műszaki hiba miatt dehermetizálódott a MiG-15-ös.

Kettős búcsúztatás Moszkvában

Kositzky elmondta: a gépben műszer mutatta a kabinnyomást és jelezte, ha az lecsökkent. A pilótáknak ugyanakkor kötelező volt viselni az oxigénmaszkot, amelyen keresztül 2000 méterig a kabin levegőjét kapták, 2000 és 7000 méter között a kabin levegőjének és oxigénnek a keverékét, 7000 méter fölött pedig tiszta oxigént. Az altábornagy azt is elmondta, hogy a géppel a feladatok többségét 2000 és 5000 méter között hajtották végre, viszonylag ritka volt az ötezer méter feletti útvonalrepülés vagy elfogás.

Ha tehát a kabinnyomás csökkent, az azonnali vészhelyzetet nem jelenthetett, feltéve, hogy a pilóták egyébként a szabályoknak megfelelően viselték az oxigénmaszkot. Ha nem, akkor is elég volt egy viszonylag nyugodt, de intenzív 40 méteres másodpercenkénti süllyedés, hogy olyan magasságba jussanak, amely már biztosította a megfelelő légzést. Szó sincs tehát arról, hogy a dehermetizáció miatt zuhanásra kényszerültek volna, és ez okozta volna az eszméletvesztésüket majd halálukat.

A magyar légierő egykori parancsnoka szerint fontos lehetett a hosszú kihagyás, és hogy Szerjoginnak nem volt botkormánya

Az altábornagy a maga információi közül először is azt emeli ki a balesettel kapcsolatban, hogy Gagarin meglehetősen régen, komoly kihagyás után repült ismét vadászgéppel, ami egy mégannyira jó pilóta esetében is inkább vezethet hibákhoz repülés közben. A másik fontos tényező az lehetett, hogy a hírek szerint ennek a MiG-15-ösnek a hátsó kabinjában nem volt botkormány, mert a gépet katapultkísérletekre és bemutatókra használták. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy bármiféle probléma esetén, ha az elöl ülő Gagarin valamiféle reptechnikai hibát követett el, Szerjoginnak nem volt lehetősége belenyúlni és korrigálni, csak utasításokat adhatott.

Milyen hiba történhetett? Tudjuk, hogy a repülést a pilóták igen rossz meteorológiai körülmények között hajtották végre. Kositzky a felhőrepülésben előforduló jellegzetes problémára gondol: ha nincs szigorú „műszerfegyelem”, előfordul, hogy a repülőgép vezetője vízszintes fordulóban túldönti a gépet. Ha a bedöntés meghaladja a 45 fokot, süllyedő spirálba, ahogy a magyar pilóták nevezik: sturc-spirálba kerül a gép, leadja az orrát, a sebessége pedig egyre növekszik. Az ösztönös mozdulata ekkor a pilótának az lehet, hogy hátrahúzza a botot, ezzel azonban csak akkor sikerülhet kivenni a gépet, ha már megszüntette a bedöntést. Ha nem, ha a gép továbbra is bedöntve süllyed, a magassági kormánnyal emelkedés helyett csak még inkább belekényszeríti a pilóta a vadászgépet a további süllyedésbe. Ez vezethetett a katasztrófához, mondja a sokezer órát repült magyar vadászrepülő.

Egy rokonszenves fiatalember váratlan halála megrázta a világot

Akárhogy is történt, Gagarin mindössze 34 éves volt, amikor meghalt. Hogy a legregényesebb verziót is tálaljuk: amint más teóriák szerint nem is ő repült 1961-ben, vagy nem is ő repült először, úgy a halálát is egyesek egy titkos űrrepüléssel hozták kapcsolatba. A szovjetek két Zond-műholdat küldtek személyzetek nélkül holdkörüli pályára, amelyek valójában átalakított Szojuz-kapszulák voltak: e regényes legenda szerint Gagarin ezek egyikével repült, de az űrhajót nem sikerült visszahozni a földre, a vadászgéppel történt baleset megrendezett színjáték volt, hogy eltitkolják, hogyan halt meg az első űrhajós a második űrrepülésekor valójában.

Amit viszont Kositzky Attila feltételez, az olyan forgatókönyv, amelyhez nem kell semmiféle külön legendát társítani. A repülésben vannak helyzetek és vannak olyan gépek, amelyek nem bocsátják meg a hibákat, akkor sem, ha a leginkább tisztelt, joggal hősnek tartott, kimagasló személyek követik el.