Búzát ugyan még nem őröl, de a szakmai ellenőrzést követően leeresztik az épülő bajai hajómalom vízkerekét a folyóba. A magyarországi vízimolnárok örökségét bemutató múzeum az egyetlen olyan működő hajómalom lesz a Dunán, amelyet a folyó sodrása hajt. A projektet kezdeményező és irányító Hajómalom Egyesületet 2007-ban alapították szakemberek és civilek azzal a céllal, hogy a bajai hajómalmok egyikét újjáélesszék, és dunai halászati hagyományokat felelevenítsék. Átfogó tervet dolgoztak ki, amelynek része volt a hajómalom megépítése, és egy halászati miniskanzen a Duna és Sugovica találkozásánál, a Türr-kilátó mellett.

A tervezett hajómalomra az egyesület 2012-ben kapott IPA-támogatást. Persze ez akkor csak részben fedezte a költségeket, mindenesetre a tervek elkészülhettek. Miközben a bajai vízügyi főiskola szakemberei hidrológiai medervizsgálatokkal mérték fel a kikötésére szánt dunai szakaszt, az egyesület beszerzett egy nagy vízkeréktengelyt, vagyis göröndőt, lapátkerekeket és két malomkövet is. Önkormányzati támogatás, vállalkozók és magánszemélyek felajánlásaiból elkészülhetett a ház- és völgyhajó vasszerkezete. A tizenhét méter hosszú, négy méter széles és tíztonnás házhajót, ami a dunai előírások szerint vasszerkezetű, tavaly egy őszi éjszakán szállították a bajai kikötőbe. A két fém hajótestet, a házhajót és a négytonnás völgyhajót júniusban daruval emelték a vízre.

A képre kattintva galéria nyílik (fotók: MTI/Sóki Tamás)

A malomházat, a gépezetet és a vízikereket a gyergyószentmiklósi Márton László mérnök és csapata építette meg, aki több mint száz malmot készített az elmúlt évtizedekben Magyarországon és Erdélyben. A hajómalom faborítása és famunkái egyébként figyelemre méltóak: egyrészt a bajai erdőgazdaságból kapott vörös fűzet, másrészt a zalai dombokról származó, magas gyantatartalmú, víztaszító vörös fenyőt használták fel.

Márton egyébként malomkutatással is foglalkozik, 2003-ban jelent meg Vízimalmok című könyve, amelyben leírja, hogy a malomépítőknek régen annyi problémával kellett megküzdeniük, hogy a molnárok egyenesen ördöginek tartották a szerkezetet: „A malom legelőbb az ördögé volt. Ő találta ki. Azelőtt az emberek a famozsárba kölötyölték a gabonát. Azután kitalálták, hogy lapos kövön, egy gomolyag kővel taszigálták a szemet. Az ördög osztán kitalálta a malmot, annak minden szerkezettyét, a hajtókát (tejkerázót) nem találta ki... egy éjszaka az ember unalmában megfaragta a hajtókát, s akkor ott lehetett hagyni, ezért a találmányért az ördög az emberre hagyta a malmot.”

Palik Vera, az egyesület elnöke a Hajómalom-ünnepen elmondta, hogy az elmúlt napokban bajai ácsok a házhajó ideiglenes borítását véglegesre cserélték, jelenleg pedig az erdélyi mesteremberek a felső szintre vezető lépcső kialakításán dolgoznak. A malom vízkereke is szinte teljesen elkészült. A malom egyébként teljesen körbejárható lesz, ehhez a ház- és völgyhajó közötti részt is teljesen beborítják. A tervek szerint májusban, a Jánoska-eresztés ünnepén már búzát is őröl majd a hajómúzeum.

A Bácskában a vízimolnároknak komoly múltja van: valaha száz malom őrölte a gabonát, és csak a Baját érintő három kilométeres szakaszon ötvenegy hajómalom működött.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!