Miközben közeledünk az első holdraszállás félévszázados jubileuma felé, egyre nehezebben áttekinthető vita zajlik a következőről, annak költségeiről és egyáltalán arról, szükséges-e ismét kísérőnk felszínére lépni.

Az egyik legfontosabb kérdés, mennyi pénzt költhet a NASA a nagy visszatérésre, amelynek dátuma a mai tervek szerint 2024 lenne, azután, hogy az Artemis-program keretében egy emberek nélküli, majd egy személyzettel történő holdkerülő repülés valósulna meg az emberes landolás előtt. Közben ugyancsak 2024-re épülne ki moduljai összekapcsolásával a Gateway nevű űrállomás, amely holdkörüli pályán lenne bázisa a további leszállásoknak, illetve távlatosan a további bolygóközi repüléseknek, legfőképp a Mars-utazásoknak. Innentől kezdve válik még bonyolultabbá a kérdés, pláne, hogy a dologba erősen belejátszanak az amerikai elnök időnként nehezen értelmezhető állásfoglalásai is.

Nyilván az ötvenedik évfordulóra is tekintettel sokan szomorúan sóhajtanak fel, mennyivel egyszerűbb volt, amikor Kennedy meghatározta a célt, onnantól kezdve nem volt kérdéses az irány, és valamiképp mindig lett elég pénz és erőforrás is arra, hogy a Gemini-űrhajók és űrhajósok sorra végig kísérletezzék az Apolló-repülésekhez szükséges technikákat, például az űreszközök egymáshoz képesti mozgásától és összekapcsolódásától az űrhajósok űrhajón kívül tevékenységén át az Apollo-misszióknak megfelelő, hosszabb időtartamú tesztekig.

Összesen tizenketten léphettek eddig a Hold felszínére, az utolsók 1972-ben

Aztán következett maga az Apollo-sorozat, amely a kisebb vagy nagyobb buktatói (például az Apollo-1 kilövőpadon elszenvedett tragédiája), a sikeres földkörüli, holdkörüli repülések után hat expedíciót küldött a Holdra 1972-ig.

Mostanság azonban, az űrverseny a maga módján még akkor is kiélezettebb, ha a konkurencia (Oroszország és Kína, sőt, ma már, legalábbis deklarációk szintjén India) nem is tart még ott, hogy pontos programot nyisson a maga űrhajósai Holdra juttatására – az amerikai döntéshozók és törvényhozók körében a jelek szerint sokkal nagyobb a bizonytalanság és sokkal sporadikusabb a határozott elkötelezettség, mint az Apollo program idején. A legfurcsábbnak maga az elnök tűnik ebben a zűrzavarban, aki 2017-ben még demonstratív módon törvényt bocsájtott ki a Holdra való visszatérésről és a Marsra való repülésről, ugyanakkor az elmúlt napokban egy, a rá jellemző türelmetlenséget sugárzó Twitter-bejegyzést eresztett meg, amelyben kijelenti, a NASA inkább a Mars-utazásra kellene, hogy költse a pénzét, merthogy a Hold-utazás már úgyis megvolt ötven évvel ezelőtt.

A nagy kérdés, ami feltehetően a bizonytalanságot okozza, a pénz. Eddig évi 1,6 milliárd dollárnyi kiegészítés forgott közkézen, mint a Holdra való visszatéréshez szükséges összeg – amely mellett a NASA egyéb terveit, programjait is pörgetni tudja. Az űrügynökség igazgatója, Jim Bridenstine azonban az elmúlt napokban bejelentette, az Artemis-program végrehajtásához a NASA költségvetését évi 4-6 milliárddal kellene kiegészíteni.

Az élettelen Hold, kontra klímaváltozás

Ehhez képest ugyancsak az elmúlt napokban egy kongresszusi meghallgatás során a törvényhozók azügyben hangoztatták kétségeiket, hogy a Holdra való visszatérés épp az elnök által (legalábbis eddig) követelt feszített tempóban történjen meg,  sőt, a bizottság előtt egy felelős tudós személyiség, csillagász, David Spergel az „élettelen Holdat” emlegette, aminek meghódításához képest fontosabb a klímaváltozás kezelése, valamint az élet jeleinek megtalálása a világegyetemben.

Ez a megjegyzés ugye azért is bonyolítja a kérdést, mert mindeközben ismert Trump elnöknek az az álláspontja, hogy a klímaváltozás valójában nem is létezik. Mindehhez képest Brindestine 4-6 milliárdos bejelentése feltehetően még tovább hevíti a vitákat. A döntés viszont már nem késhet sokáig, különösen, ha 2024-ben valóban megtörténne a visszatérés, ami ugye már csak négy-öt év: az Apollo-program 1961-ben indult, tehát kellett vagy nyolc-kilenc év, amíg Armstrong és Aldrin leszállásával beteljesítette a legfőbb célját.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!