Magyar olimpiai repülősiker, olimpián kívül és túl...

iho   ·   2016.08.16. 11:15
cim

Rotter Lajos és a Nemere

Koszorúzással ünnepelt a Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubja, a Magyar Repülőszövetség és a Pilisi Parkerdő Zrt. egy nagyszerű sportesemény nyolcvanadik évfordulóján: Rotter Lajos 1936. augusztus 12-én, a berlini olimpia égisze alatt hajtott végre 326,5 kilométeres, a korszakban kiemelkedő távrepülést saját tervezésű vitorlázógépével. A történet egyébként már itt némi magyarázatra szorul: a távrepülést a berlini világjátékokon úgynevezett bemutató számként kezelték, amelyből valaha majd „igazi” olimpiai szám lehet, és Rotter repülése révén azzá is lehetett volna – ha a második világháború nem söpörte volna el a következő olimpiákat.

A két Rotter-fiú, Ervin és ifjabb Rotter Lajos, apjuk mellszobránál (fotó: Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubja)

A hazai, de a nemzetközi aviatikában is elismerten fontos figura az 1901-ben született Rotter Lajos. Egyike volt a magyar sportrepülés beindítóinak, már huszonévesen új típusokat tervezett, ő találta meg a magyar vitorlázórepülés egyik első fontos hegyi helyszínét, akkor még gumiköteles startokra, Hármashatárhegyen. És persze közben 1921-ben pilótajogosítást szerzett, majd saját első teljesítménygépe, a Karakán segítségével állított fel 1800 méter feletti magassági és a 24 órán túli időtartamrekordot.

A Berlin–Kiel-távrepülést második nagyteljesítményű vitorlázógépével teljesítette: a Nemere mai szemmel nézve is gyönyörű, elegáns repülő, húszméteres szárnya szabadonhordó, vagyis a korszak sok más típusával ellentétben dúcok nélküli. A faépítésű gép karcsú törzse a kabin mögött, a farokrész felé elvékonyodik, a kabint pedig, és ez is ritkaság volt akkor, a távrepüléshez, sőt, a felhőrepüléshez is alkalmas műszerekkel szerelte fel a pilóta-konstruktőr.

Az egyik legmegdöbbentőbb mindebben az, hogy Rotter a gép tervezését és megépítését mindössze öt hónap alatt tudta véghezvinni. Első startját motoros vontatásból végezte, és a konstruktőr meglehetősen hamar megbizonyosodott a gép repülhető mivoltáról, mert leoldás után nem sokkal már néhány loopingot és dugóhúzót is végrehajtott. A határhegyi ünnepségen ifjabb Rotter Lajos azt is felidézte, hogy a Székesfehérvár légterében végrehajtott műrepülésért apja a várostól pénzbírságot kapott. A szűzfelszálás után mindössze két héttel a gép már Berlinben volt, készen a nagy távrepülésre.

Fekecs Gábor, egy másik megemlékező arra is felhívta a figyelmet, hogy Rotternek mennyire fejlettek voltak a korszak nem túl biztos előrejelzéseihez képest a meteorológiai ismeretei, ezek birtokában hajthatott végre előre bejelentett távrepülést, annak tudatában, hogy az időjárás megfelelő lesz ehhez.

Mai szemmel nézve is gyönyörű teljesítménygép

Ifjabb Rotter Lajos, azt is elmesélte, az első felszállásból még nem sikerült a táv, főképp mert a vontató rossz helyre húzta a Nemerét, ahol nem volt emelés, de a második start után mindenki elfejthette az gúnyolódást. Apja az útvonalon nem csak termikelt, vagyis hagyományos mód körözve emelkedett, hanem úgymond delfinezett is, egyre inkább bízott a gépében, a kijelölt célreptérre pedig olyan magasan érkezett, hogy ott is belefért egy-két műrepülő figura leszállás előtt...

Összefoglalva: Németországban, a vitorlázórepülés őshazájában, magyar tervezésű és építésű vitorlázógéppel, magyar pilóta repült világrekordot.

Rotter Lajos 1983-ig élt, és maradt továbbra is sokak számára a magyar aviatika egyik vezéralakja, annak ellenére, hogy a háború utáni Magyarország nemigen ismerte el érdemeit. 1993-ban azonban mellszobrot emeltek neki a hazai vitorlázórepülés legfontosabb, általa alapított bölcsőhelyén, a Határhegyen, az egykori pilótaotthonnál, amelynek épületét a Pilisi Parkerdő Zrt. nemrég újította fel.

Kilátás az egykori gumiköteles startok helyszínéről a nemrég elnéptelenedett határhegyi repülőtérre (fotó: Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubja)

Itt érdemes felidézni azt az izgalmas előadást, amit ifjabb Rotter Lajos négy évvel ezelőtt tartott egy hazai konferencián: mint beszámoltunk róla, részese lehetett annak, hogy Berlin után sok évtizeddel mégiscsak rendeztek „vitorlázórepülő olimpiát”, a 2012-es londoni játékok idején, az angliai Long Mynd repülőterén. A versenyzők többsége azzal a Meise típusú, faépítésű géppel indult, amelyet még 1938-ban, a következő olimpia reménybeli vitorlázórepülő versenyére választott ki a nemzetközi bizottság, hogy az olimpia szellemének megfelelően, minden résztvevő ugyanolyan típusú, ugyanolyan teljesítményű gépen repülve, valóban pilótatudását mérje össze, nem a technika teljesítményét.

A Nemere egy másik szögből: öt hónap kellett Rotternek a tervezéséhez és a megépítéséhez

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Mentés

Kapcsolódó hírek