Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) a Feszty-körkép miatt lett elsősorban az, ami: egy olyan „zarándokhely”, ahova legalább egyszer el kell menni, mert A magyarok bejövetelét látni kell. Azonban a körkép mellett ott a többi látnivaló is: az Árpád emlékmű vagy a skanzen.

Ahol egy kicsit eldugva porlad egy kisvasút emlék is. Az ÓNTE honlapján így kelletti a látnivalót – abba most ne menjünk bele, hogy az url-címe az oldalnak, ahol a lenti, dőlt betűs szöveg is olvasható, mindszenti széldaráló:

„A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926–27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.

A mozdony mellett láthatjuk a jellegzetes vízdarut, amelyből gőznyomással töltötték fel vízzel a mozdony kazánját. A pálya mentén meghatározott távolságban kis őrházak álltak. Itt válthattak jegyet az utazni kívánó tanyai emberek és feladhatták csomagjaikat, piacra szánt terményeiket.

Az Emlékparkban látható épületet és szerelvényt a MÁV Rt. Szegedi Igazgatósága adományozta az Emlékparknak és hozzá a vasúti pályát is kiépítette, korhű környezetben.”

Amely most így néz ki:

Vajon hány éve takarították le egyáltalán? Fotóink idén augusztus 20-án készültek, azaz egy olyan napon, amikor viszonylag sokan voltak Ópusztaszeren, és könnyen elképzelhető, hogy akadt köztük olyan a szerzőn kívül is, aki nemcsak Szájer József EP-képviselő beszédére volt kíváncsi. A képre kattintva galéria nyílik (a szerző felvételei)

Hát... Nincs még egy kiállításrészlet sehol a parkban, amely ennyire elhanyagolt, borzasztó lenne.

A mozdonyról, egyébként

A 490-es sorozatú gőzmozdony négytengelyes kisvasúti szertartályos gőzmozdony típus. Ez a mozdony a MÁV Gépgyár 70. gyári szerkezetszámú típusa, a gyár legsikeresebb keskenynyomtávú típusa volt. A 70. szerkezetszámú mozdonyokból 1905–1950 között összesen száznegyvenkettő készült több változatban. Ezeknek csaknem a felét a MÁV-nak, a többit pedig exportra gyártották. Kezdetben a MÁV a XXIc osztályba, 1911-től a 490 sorozatba osztotta őket. Igen nagy számban közlekedtek a mai Románia erdei vasútjain is.

A 70 típus futótengely nélküli négycsatlós, szertartályos, telített gőzzel üzemelő mozdony volt – azaz az ikerhengeres gépezet a mozdony valamennyi tengelyét hajtotta –, belsőkeretes, kazánja alkalmas szén és fafűtésre. A jobb kanyarfutás érdekében a szélső kerékpárok Klien-Lindner-Hohlachsen kiképzésűek voltak. Eredetileg a mozdony síktolattyúkkal készült és Stephenson vezérlésű volt. Az 1942-től gyártott mozdonyok hengeres tolattyúval és Heusinger vezérlésművel készültek. A mozdony két hengeres gőzgépe mind a négy kerékpárt hajtja.

Ezt a kiállított 058-as Bp 5850/1950 gyári számmal készült, egyike a legfiatalabb gőzmozdonyoknak.

A mögötte álló Bax-kocsi sincs a legjobb formájában, a tőlük kicsit hátrébb álló teherkocsikról ne is beszéljünk, a szerelvény túloldalán álló pőrekocsik dettó... Ha valami úgy be van mohásodva, akkor mikor nyúlhattak hozzá utoljára?

Mi a véleménye a kiállított tárgyak gondozottságáról?
Kikérem magamnak! Méltatlan!
Nincs ezzel semmi baj. Hűen, realistán ábrázolják azt, ahogy a vasúttal bánik az ország...
Sad Quotes

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!